1521-ben a török elfoglalta Nándorfehérvárt. Utána a hatalmas erőd egész télen gazdátlanul állt, senkinek eszébe se jutott kijavítani és birtokba venni.
A 15 éves Lajos királynak ehhez nem is volt hatalma.
De Szapolyai Jánosnak?
Képzeljük el, hogy valamelyik udvari embere kerített egy jósnőt.
Mi lenne, ha...
--------------------------------------------------------
1521. november 2.
- Mondd tovább! – parancsolta a vajda. – Nándorfehérvár valóban elesett, de erről már mindenki tud. Mi lesz ezután?
A torzonborz asszony mély lélegzetet vett, után egyszerre kivágta:
- Öt év múlva a szultán újra támad!
- Öt év? – számolgatta a nagyúr. Öt esztendő múlva Lajoska éppen húszéves lesz. A had élére kell állnia. – És?
- A királyi had Rákos mezejéről indulva elérkezik a mohácsi síkra.
Dühös moraj támadt, az egyik familiáris megpofozta a nőt.
- Idén is Mohácsig jutottak, mindenki tudja, asszonyállat! – üvöltötte a harcsabajszú Gáspár.
- Ott megütköznek.
Csönd támadt. Szapolyai szemében érdeklődés villant.
- Megütköznek?
- Meg, nagyuram, csatát vívnak a törökkel Keresztelő Szent János feje vételének napján. – hüppögte a nő.
- És?
- Megverendi őket a török, és oda lesz a király!
Ettől az összes familiáris felélénkült. A vajda felemelte a tenyerét, mire egycsapásra elült a lárma.
- Ki lesz az új király?
- Nagyságodat választják meg!
Zengve-süvöltve bődült el a “Vivát!”.
- De… – a nő elhallgatott.
Szapolyai felfigyelt.
- De?
- Nemcsak nagyságodat választják meg.
Egyszerre csend támadt.
- Nemcsak engem?
- Nemcsak nagyságodat.
- Hanem még kit?
- Lajos király sógorát. Ferdinándot.
- Azt a spanyol himpellért?
- Őt, nagyságos uram.
- Bécsben ül ugyan, de a németet is töri. Őt választják királlyá?
- Őt nagyságos uram.
- Báthory keze lesz a dologban?
- Az övé, nagyságos uram.
- Két király lesz?
- Kettő, nagyságos uram.
A vajda nagyot horkantott. Az éppen eggyel több, mint amennyi kívánatos.
- És? Melyikünk marad felül?
- Ő, nagyságos uram.
Döbbent csend.
- Végleg?
- Végleg, nagyságos uram. Nagyságod behódol a töröknek, az visszahelyezi, de nagyságod halála után, újfent Keresztelő Szent János feje vételének napján Buda a töröké lesz.
- Buda?
- Buda, nagyságos uram.
- Oda lesz Buda?
- Oda, nagyságos uram. – hirtelen más is kiszaladt a száján: – Nagyságodat úgy emlegetik majd: “Katalin király”.
- Katalin király?
- Katalin király, nagyságos uram.
- Átkozott némber! – az egyik familiáris már húzta volna a kardját, de a vajda leintette
- Hagyd!
- Meg kellene égetni, nagyságos uram!
- Ez nem Dózsa György, csak egy félkegyelmű némber!
- Boszorkány, nagyságos uram!
- Csak egy szájas fehérszemély!
*
“Katalin király!”
Szapolyai verítékben úszva fordult a másik oldalára.
“Katalin király!”
*
“Katalin király!”
Délben hívatta Petrovics Pétert. A szálas lovastiszt Dózsa elfogása óta tartozott a kedvencei közé.
- Nagyságos uram!
- Szóval Nándor a pogányé?
- Elfoglalta biz' a török Lándorfejérvárt, nagyságos uram. Oláh Balázs uram hatvankilenc napokon keresztül vitézül védekeze, de végül az vár romhalmazzá lövöldözve, földig rongálva a kontyosé lett.
- Hányan őrzik most?
- Nincs ott biz egy szál török se, nagyságos uram! Majd ha kitavaszodik, jönnek a basák, és keresztény rabszolgákkal újjáépítik a szerencsétlen várat. Akkor megrakják vagy harmincezernyi haddal.
- Odamegyünk, Péter. Odamegyünk, újjáépítjük, és mi rakjuk meg haddal.
*
“Katalin király!”
Meglátjuk! Sokba fog kerülni, de meg kell lennie! Legalább másfél ezer fegyverest kell majd oda ültetnie sok ágyúval, lőszerrel, élelemmel.
A török útja el lészen zárva!
Nem fog eljutni Mohácsig!
—————————————————————
ÉS?
