Alternatív históriák

Minden, ami alternatív töri: főleg elméletek és "mi-lett-volna-ha" észosztások, ahogy a csövön kifér. Mi ott kezdjük, ahol a törikönyvek abbahagyják.

Friss topikok

Statisztika

free counters

Egyesült Királyságok

2012.05.28. 22:25 szs.

(bz249 írása)

 

- Ördögfattya angolok!

Michiel van Strootman trágyakereskedő, és nem mellesleg Leiden város tanácsának tagja, olyan erővel csapta a kiürült gines bögrét az asztalhoz, hogy beleremegtek a városháza drága pénzen felújított ablakai.

- Töltsd tele! – vakkantott a mögötte álló inasnak.

- Nem a bögre vagy az asztal tehet a helyzetről Strootman úr!

- Akárki is tehet róla Adriaan, abban egészen biztos vagyok, hogy nem azért űztük el a spanyolokat, hogy Londonból kormányozzák Hollandiát! Ördögfattya angolok!

Meg amúgyis kicsoda ez az Adriaan van der Waals, hogy megmondja neki, miként élvezze a ginjét. Egy közönséges facipőkészítő, ötször megvehetné az a teljes vagyonát és őt magát is. Ha ő, a város negyedik leggazdagabb embere nyomatékosítani kívánja a véleményét, akkor nyomatékosítani is fogja.

- Igaza van Michielnek!

Pieters Krüger az élete javát a tengeren töltötte. Három háborút harcolt végig az angolok ellen, ami a többi tanácstagnak csak egy térben és időben távoli, ködös kép volt az a veterán tengerész számára a személyesen átélt történelem.

- Szép és dicső név, mint a nagy de Ruyter admirálisé. Nahát én azt mondom, hogy mi 67-ben jól szétrúgtuk az angolok seggét, és ha akkor nem volt elég hát most is megteszem.

- És a franciákét is? Nem lesz az egy kicsit sok hetvenéves fejjel?

- Lajos egy összeaszott vénember egy igazi tengerész fél kézzel is elbánik a magafajtával! – húzta ki magát az ősz Krüger

- Hát Villars marsallt és azt a kétszázezres kíséretét? Őket is levered? Persze szigorúan csak azután, hogy Churchill ötvenezer emberét móresre tanítottad! Elmondom én, hogy mi van egyszerre nem harcolhatunk az angolok és a franciák ellen, tehát valamelyiket magunk mellett kell tudnunk. Lajos vagy Vilmos, ez a választásunk. És nem hiszem, hogy kérdés, hogy egy Orániait vagy egy Bourbont szeretnénk az ország élén. Mégha csak egy taknyos kölyökről is van szó.

- Azt az Orániai kölyköt épp most koronázták angol királlyá! És most az Egyesült Tartományok örökös helytartóságát követeli. Nem kéri, követeli!

- És mit számít, ha követeli? Tehetünk ellene bármit? Ha elutasítjuk akkor mi lesz?

- Akkor az lesz, hogy nem jut angol kézre az ország! – vágta közbe a trágyakereskedő.

- Hát ez tény, mert francia kézre fog jutni!

- A Vízvonalat még soha nem törte át ellenség, most sem fogja!

- Tegyük fel, nem törik át. De azért gondolkozzunk. Mondjuk, hogy elutasítjuk az angol kölyökkirály követelését. Megakadályozza ez Godolphint abban, hogy Vilmos fejébe csapja a holland koronát is? Ezek után az angolok és a franciák szépen békét kötnek, ha nem egyből szövetséget! De mondjuk Churchill anélkül vonulna ki, hogy felégeti Leydent. Itt most nekünk nem kell találgatni, mert ez már egyszer megtörtént. Szó nélkül odadobtuk Új-Amszterdamot, hogy a régit megtarthassuk. És a franciák nem gyengültek azóta.

- Vagyis, Jan mi a nagy terv?

- Leyden városa támogassa a gyermek örökös helytartóvá választását. Így Vilmos a saját királyságáért fog harcolni.

- Örömtüzet ne gyújtsunk Anglia és Hollandia Egyesült Királyságának létrejöttére?

- Miért Anglia és Hollandia? Tán alávalóbbak vagyunk az angoloknál. Vilmos a mi vérünk, Hollandia és Anglia Egyesült Királysága!

 

A valós történelemben 1688-ban Orániai Vilmos az Egyesült Tartományok helytartója, és II. Jakab angol király veje egy tizenötezer fős sereg élén partra szállt Angliában és viharos gyorsasággal maga mellé állította a katolikus uralkodóval (és abszolutikus kormányzati stílusával) elégedetlen angol nemességet és polgárságot. Jakab uralma hamarosan összeomlott, az eseménysort Dicsőséges Forradalom néven emlegetik. Nem mellesleg ez volt a Brit-szigetek elleni utolsó sikeres invázió.

 

Ami a mi szempontunkból lényeges, hogy Anglia és Hollandia ezzel perszonálunióba került, amely a gyermektelen III. Vilmos 1702-ben bekövetkezett haláláig állt fenn. Angliában (és Skóciában valamint Írországban) bonyolult manőverek után sikerült kizárni a Stuart-ház megmaradt tagjait és a Hannover-háznak juttatni a trónt. A híresen összetartó hollandok ezután évtizedekig nem tudtak megegyezni az új helytartó személyében (második helytartó nélküli időszak) ami nyilvánvalóan igen nagy hasznára vált a francia szárazföldi és az angol tengeri hatalom szorításában vergődő köztársaságnak.

 

Képzeljük el ezzel szemben, hogy Vilmos és Mária házassága nem terméketlen (ehhez legfeljebb a biológiát kell egy kicsit megigazítani és nem a történelmet). Mondjuk Mária 1689-ben egészséges fiúnak ad életet, akit az Orániai-ház szép hagyományait követve Vilmosnak neveznek. Az angol trónöröklés világos, III. Vilmost 1702-ben IV. Vilmos követi. Hollandia ekkor még a szabad helytartóválasztásban hisz, azonban a francia fenyegetés talán kellő alap arra, hogy a favorit (az elhunyt helytartó fia) befusson. Miként alakul a történelem:

 

  • Elég kemények a hollandok, hogy mégse az angol király mellé tegyék a voksukat?

  • Ha a két ország közötti perszonálunió tartósan fennmarad, akkor kialakulhat-e valamiféle politikai unió Anglia, Hollandia és Skócia között?

  • Hol lenne egy ilyen képződmény politikai/gazdasági súlypontja?

  • Mennyiben változik a brit külpolitika attól, hogy az Egyesült Királyság jelentős kontinentális területekkel is bír?

  • Mekkora fenyegetésként éli meg a többi hatalom az angol-holland unió tartóssá válását?