Alternatív históriák

Minden, ami alternatív töri: főleg elméletek és "mi-lett-volna-ha" észosztások, ahogy a csövön kifér. Mi ott kezdjük, ahol a törikönyvek abbahagyják.

Friss topikok

Statisztika

free counters

A Nimitz nem tér vissza

2011.04.04. 08:00 szs.

Az alternatív történelem igazából az elme játszótere, ha pedig már játszunk, játsszunk rendesen. Mai témánk egy igazán elrugaszkodott alternatív történelmi helyzet, ami a méltán népszerű Végső visszaszámlálás című amerikai film befejezésének átalakításával keletkezik.

 

Ha valaki esetleg nem ismeri ezt a filmet ( IMDB, port.hu, wikipédia), a lényege az, hogy az USS Nimitz repülőgép-hordozó egy furcsa (idő)viharba kerül, ami pont a Pearl Harbor-i támadás előtt teszi le, félúton a támadásra készülő japán flotta és a támaszpont között. Eltelik egy kis idő, mire leesik a tantusz (közben egy kis szerelmi szál, gyengék védelme, kis légiharc egy Zéró és egy Tomcat géppár között, meg persze sokat segít az is, hogy – minő véletlen – az egyik tiszt pont a csendes-óceáni amerikai-japán háborúról ír könyvet), de mikor leesik, akkor a kapitány úgy dönt, hogy ez egy amerikai hadihajó és az a dolga, hogy az Egyesült Államokat megvédje, minden helyen és minden korban. Úgyhogy a Nimitz repülőgépei felcuccolnak és elindulnak, hogy leverjék az Ohau felé zümmőgő japán repülőgépeket az égből, majd ha már ott vannak, a csapásmérő erő hadihajóit is pár szinttel lentebb küldjék – utána meg a tervek szerint bejelentkeznek az épp akuális US főparancsnoknál.

 

Nos, a film eddig se volt unalmas, de itt kezdene igazán izgalmassá válni – csak az a fránya idővihar megint felbukkan és visszacsinál mindent, szerencsére a repülőket is áthozza. Mindössze egy rakétapisztollyal belülről eltrafált helikopter roncsa marad a múltban (a tenger fenekén), meg az egyik tiszt, aki aztán a fogadóbizottságban, pár évtizeddel bölcsebb állapotban gyorsan elő is kerül. De, legyen bár hepiendszaga a dolognak, ez akkor is egy gyáva befejezés, hiszen micsoda alternatív történelmi sorozatot lehetett volna összehozni abból, ha az a vihar marad a fenekén, a Nimitz meg odateszi magát a Niitaka hegyét megmászni készülő ipari alpinistáknak.

 

Szóval mai posztunkban az USS Nimitz (CVN-68) szépen ott marad a múltban és nem is jön haza többet. Időparadoxonnal meg hasonló övön aluli dolgokkal most nem foglalkozunk, az idővihar nyomán a jövő elágazott és kész, majd Einstein megmagyarázza, amikor ellátogat a hordozó fedélzetére. Mert hogy nem fogja kihagyni, az biztos.

 

Dobjunk fel pár gondolatot, ami egy ilyen fordulatból következhetne, illetve pár egyéb tényezőt, amit figyelembe kell venni.

 

- Pearl Harbor megtámadása elmarad, ami egyrészt az ottaniaknak jó, de lehet, hogy pár szinttel fentebb igencsak idegesek lesznek ennek hallatán. Van olyan elmélet, ami szerint tudtak a készülő támadásról, de szándékosan nem tettek semmit, hogy az eseményekkel jobban eladhassák a háborút otthon és a nagyvilágban (lásd az erről szól konspirációs teóriát és a kommentjeit).Tény, hogy Japán hadbalépése csak idő kérdése volt, ezt mindenki tudta, akinek volt egy kis rálátása a dolgokra, a kérdés inkább csak a hol és a mikor volt. Most viszont egy (akármilyen furcsa) amerikai hadihajó lett az agresszor. Jó, a megsemmisített japán erőnek semmi keresnivalója nem volt arrafelé, de azért mégis csak más egy konkrétan megvalósított agresszió, mint az arra való erős rákészülés. (Akkor is, ha ez utóbbi is büntetőjogi kategória.) Az USA persze már az őt ért orvtámadás előtt is belekeveredett a nagy háborúba (fegyverszállítások, Kína támogatása), de Pearl Harbor adott egy olyan erkölcsi (propaganda) löketet, amiből azért eléldegéltek egy darabig. Most ez ment a levesbe és valami mást kell kitalálni helyette. Cserébe kapnak egy hadihajót, ami korabeli eszközökkel gyakorlatilag sebezhetetlen – valószínűleg ez az üzlet a politikusok szívét annyira nem dobogtatja meg.

 

- Milyennek tűnhet abba a korban Nimitz? El lehet nevezni csodafegyvernek, mert az. Igazából semmi olyan dolog nincs rajta, ami elképzelhetetlen lenne a kor szakemberei számára, csak egyszerűen olyan üzemszerű és hatékony működésre képes technológiákat prezentál, amik még csak kísérleti stádiumban léteznek, vagy sokkal primitívebb fokon állnak.

Radar, elektronikai felderítés- és hadviselés: mind ismert dolog, nyilván pár generációval lentebbi.

Sugárhajtású harci gépek: a harmincas években már létezett a koncepció, 1941 végére már repült is pár kísérleti darab (olasz, angol), sőt, a Me-262 is létezett már. Az amerikaiak csak 42-re reptetnék az övéket, de elképzelhető, hogy a Tomcateket látva nem erőltetik tovább.

Atommeghajtás, atombomba: talán ez lehet a legnagyobb durranás (minden értelemben). Igaz, hogy a Manhattan-terv csak jövőre (1942) indulna, de maga a dolog nem ismeretlen a kor tudósai előtt, csak a megvalósításának útja kérdéses.

 

Az időviharban átsodródott egység tehát impresszív, meglepő, (rövid távon) gyakorlatilag legyőzhetetlen, de semmi érthetetlen vagy misztikus nincs benne. Ez persze semmit sem von le az értékéből, legyen az harci-, tudományos- vagy propagandaérték (pszichológiai fegyver).

 

- Meddig működne a Nimitz? Valószínűleg nem sokáig. Igaz, hogy nukleáris hajtású, ami azt jelenti, hogy elméletileg a háború (sőt, a következő háború) végéig elhajózgathat arra, amerre csak akar, na de egy ilyen komplex egység működőképesen tartásához kell még pár egyéb dolog is. Vannak dolgok, amik viszonylag egyszerűbben beszerezhetőek a kor körülményei között is: élelmezés, vagy akár a kerozin a gépekhez. Az egyszerűbb fegyverzet is talán megoldható (gépágyúlőszer, gravitációs bombák), főleg, ha egy USA volumenű ipari hátteret kapnak. Az alkatrészellátás, elektronika lehet a gyenge láncszem, ami betehet annak az elképzelésnek, hogy a Nimitz végiglátogatja a lehetséges ellenfeleket és mindenkit lezúz – már ha egyáltalán akarná bárki is ilyenre használni.

 

- Mit kezdenének a Nimitz hordozóval? A filmből kiindulva a csapásmérő erő először is lezúzza a japán flottát, majd bejelentkezik az amerikai vezetésnél. Ezt nyilván rádión teszi, majd megközelíti a nemrég (izé, relatíve nemrég) elhagyott Pearl Harbor-i támaszpontot. Vagy nem. Nyilván nem nagyon hinnének nekik, bár lennének gyanús jelek. A szétver japán flotta se maradna titokban, meg konkrét találkozás is elképzelhető a tengerészeti felderítő- és járőrgépek által, tehát hamar megerősítést nyerne az az információ, hogy van itt egy nagyon furcsa, de minden jel szerint saját hajó, ami hát...

Innentől többféle forgatókönyv lehet:

 

- mindez nem lesz egy gyönyörű barátság kezdete és nem jönnek össze a dolgok, a Nimitz nem tud betagolódni a korabeli amerikai nemzetbe. Nem igazán esélyes, de ha mégis valami balhé van, akkor valószínű a hajó megsemmisülése: akár egy (ellenállást nem kifejtve fogadott) amerikai támadás következtében, esetleg önelsüllyesztés, jobb esetben baráti-semleges országba menekülés (pl. Ausztrália). Nehéz elképzelni, hogy az korabeli amerikai fél annyi sorozatos baklövést kövessen el, hogy idáig fajuljon a dolog, de ki tudja, rendkívüli helyzetek rendkívüli dolgokat eredményezhetnek.

 

- a Nimitz újra egyesül az övéivel, azok meg:

 

- harcba vetik, ha már úgyis berántotta őket a háborúba. A harcértéke, az utánpótlás elégtelen volta miatt, igen hamar esik majd, kérdés, addig mire megy. Tud-e olyat mutatni, hogy a japánok kihátráljanak az épp csak megkezdett hadjáratból? (Mármint ha még erre szükségük van a flottájuk szétlövése után.) Bevetik-e a hajó fedélzetén átjött atomfegyvereket? (Valószínűleg nincs sok gátlásuk a korabeli vezetőknek ezzel kapcsolatban, legalábbis nem volt.) Beavatkoznak-e az európai hadszíntéren is, vagy a Nimitz belépője miatt elmaradnak az onnan érkező hadüzenetek és valami mást kell kitalálni?

 

- a fenti változata az, hogy csak bizonyos dolgokat vetnek be a Nimitz készleteiből, valószínűleg az atomfegyvereket. Nem találtam adatokat arról, hogy hány töltet lehetett a hajó fedélzetén, de ahhoz valószínűleg elegendő, hogy az összes ellenséges hatalom fővárosára jusson egy, már ha demonstrálni kell. Sőt, lehet, hogy Moszkvára is kigazdálkodtak volna egyet. Drasztikusnak hangzik, de ha a háborúból hátralevő évek eseményeit és veszteségeit nézzük, még mindig a kisebbik rossz. Már persze ha a fegyvergyártó lobbi nem kap heveny infarktust arra a gondolatra, hogy a hamarabb befejeződő világégés miatt igencsak megcsappan a tervezett nyereségük...

 

- a Nimitz létét eltitkolják, amennyire csak lehet. Valami félreeső bázisra irányítják (pl. Midway), a legénységet gyakorlatilag lefogják, letelepítik, speciális helyekre viszik, hogy egyrészt minden értékes információt megszerezhessenek, másrészt a kiszivárgást megakadályozzák. A nemzet kutatókapacitását ráuszítják az átkerült szakemberekre és technikára, hogy minél előbb visszafejtsék és gyakorlatba ültethessék – teszik mindezt azzal a nyugalommal, hogy a jövőből jött fiúk is megmondták, a háborút az USA nyeri meg. Közben meg sunyiban ugrik pár szintet (hadi)technológiailag és elkerül pár hibát, ami csak bajt okozna később. Aztán, mikor minden kész, az igazi főellenség, a kommunisták képébe vágják mindazt, amit a Nimitzről sikerült lekoppintani...

 

- a Nimitz létét nem tudják (akarják?) eltitkolni, így a fenti dolgok keveréke jön össze. Aktív technológiai kutatás, koppintás, gyártás (Szilárd Leóék nyilván így se fognak unatkozni, Einstein pedig beállhat ebbe a formációba a poén kedvéért, mondjuk az E-betűbe...), de közben a hajó harcértékét, potenciálját sem hagyják parlagon heverni. Közben, hazafiassági célokból nagy felvonulás a kimenős Nimitz-matrózok tiszteletére az összes fontosabb nagyvárosban (új csajozási duma az, hogy „igazából a jövőből jöttem”), a menetet vezetheti a kissé feszengő Nimitz admirális. De az is lehet, hogy átnevezik gyorsan, mert azért mégse az oroszoknál vagyunk, hogy ekkora személyi kultusz legyen...

 

És hogy nézne ki ma a világ, ha anno tényleg átkerült volna ez a hordozó?