Alternatív históriák

Minden, ami alternatív töri: főleg elméletek és "mi-lett-volna-ha" észosztások, ahogy a csövön kifér. Mi ott kezdjük, ahol a törikönyvek abbahagyják.

Friss topikok

Statisztika

free counters

Prinz Eugen - mint francia marsall

2011.04.26. 08:30 L. N. Peters

A következő poszt a magyar és az európai történelemben is elég lényeges eltéréseket tételez fel – nagyon egyszerűnek tűnő és nagyon személyes kiindulópontból.

 

Képzeljük el, hogy Savoyai Jenő herceg nem az osztrák, hanem a francia hadsereg marsallja lesz.

 

Ehhez voltaképpen nem is kellett volna olyan sok…

 Savoyai Jenő – azaz születésénél fogva Eugène-François de Savoie-Carignano gróf, a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, a franciaországi Carignan hercege – Franciaországban nevelkedett.

 

Jenő herceg ifjúkorában bizony azt tervezte, hogy idővel a francia hadsereg katonája lesz. Ki akadályozta meg ebben?

Páratlan vaksággal maga XIV. Lajos, és hadügyminisztere, Louvois márki.

Az apró termetű, vézna és csúnya arcú ifjú Jenő hercegről az volt a véleményük, hogy nem eléggé tetszetős, parancsnokként rosszul mutatna a francia hadak élén. Emiatt arra az ostoba álláspontra helyezkedtek, hogy Jenő herceg – katonai szolgálatra alkalmatlan. Ennek megfelelően papi pályára szánták, nem törődve a herceg hajlamaival. Eugen katonai beosztásért könyörgött, de Lajos király kinevette, sőt állandóan a kis apát megszólítással „tisztelte meg”.

Addig tartott a versailles-i udvari vesszőfutások sorozata, amíg 1683-ban – Bécs török ostromának évében – Jenő herceg meg nem sokallta. Ekkor örökre búcsút mondott Franciaországnak, és beállt az ellenség – I. Lipót német-római császár és magyar király – szolgálatába.

Lajos csak nevetett a „kis apát” távozásán. Nem gondolta volna, hogy ez a férfi – a bécsi Udvari Haditanács elnökeként – alaposan kiveszi majd a részét az európai francia katonai fölény megszüntetéséből.

 

Itt tárt karokkal fogadták, parancsnoki beosztást kapott a török elleni háborúban – év végére már egy dragonyosezred tulajdonos-ezredese volt.

A Savoyai-dragonyosezred uniformisa (lent)

A zentai győzelemmel pontot tett a magyarországi török uralom végére.

 

 

Képzeljük el a következőt:

 

XVI. Lajosnak és miniszterének több eszük van, otthon tartják a ragyogóan tehetséges fiatalembert, és Savoyai Jenő hazája hadseregében futja be karrierjét. Végigharcolja a különféle háborúkat és a ranglétrán eljut a Franciaország marsallja rendfokozatig.

Tételezzük fel, hogy 1704. augusztus 13-án ő vezényli a höchstädti (blenheimi) csatában a francia csapatokat a tökfilkó – de jó megjelenésű - Camille de Tallard marsall helyett.

A valóságban is ő volt a csata egyik főparancsnoka – de az ellenkező oldalon.

 

A valóságban a Savoyai Jenő irányította császári és a John Churchill (Marlborough hercege) vezérelte angol csapatok megsemmisítő vereséget mértek a némi létszámtöbblettel rendelkező (56 ezer az 50 ezer ellen) francia-bajor hadakra.

 Tételezzük fel, hogy Savoyai Jenő marsall a francia hadakat vezérli, szétzúzza a szemben álló erőket, megvalósítja Ausztriának a Lajos király által tervezett elözönlését, a franciaellenes szövetség Bécs elestével szétesik, Anglia különbékét köt, a szintén francia inváziótól tartó Hollandia ugyancsak.

 

Bécs alatt a győztes szövetségesek egyesülnek a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc hadakkal. Idehaza a labanc oldalon álló urak ekkor már kivétel nélkül mind a fejedelem oldalára álltak, a városok is sorra megnyitották előtte a kapuikat. Pálffy János már Rákóczi főgenerálisa – ő szorította ki az országból Heister maradék csapatait.

Ebben az esetben – a francia király korábbi elképzelései szerint – a hamarosan megkötendő békében Magyarország és Csehország Franciaországgal szövetséges független királyságok lesznek, Ausztria a császár uralma alatt másodrendű hatalommá válik, a császári cím valamelyik német fejedelemnek – vagy éppen a francia királynak – jut.

Anglia kontinentális egyensúlyra törő politikája kudarcot vallott.

Hogyan alakul tovább Európa történelme?