Alternatív históriák

Minden, ami alternatív töri: főleg elméletek és "mi-lett-volna-ha" észosztások, ahogy a csövön kifér. Mi ott kezdjük, ahol a törikönyvek abbahagyják.

Friss topikok

Statisztika

free counters

Alternatív történelem - V.

2011.10.21. 08:30 L. N. Peters

Az alternatív történelemnek valahonnan el kell indulnia. Valahol ki kell ágaznia a valóságos történelemből, hogy aztán kedvére eljátszhasson a meg nem valósult lehetőségekkel.

Keresni kell valamilyen fontos történelmi csomópontot.

Ne csodálkozzunk rajta, hogy ez gyakran háború.

——-

A háború gyors és váratlan változásokat okozhat. Régen a világ egyik normális állapotának tekintették. Kölcsey Himnusza nem véletlenül kezdődik azzal, hogy a lírai Én áldást kér békében és háborúban.

A háborút ma már erkölcstelen állapotnak tekintjük, legalábbis itt, mi, Magyarországon.

—–

Szóval: Háború.

Kevés dolog rendezhetné át úgy a történelmet, mint egy csata – ha fordított eredmény születik.

Valaki egyszer azzal példálózott, hogy a kávéházi stratégák kedvenc ütközete, Cannae, egyáltalán nem sorsforduló, hiszen a történelem a római győzelem esetén is éppen ugyanígy folytatódott volna, ellenben a 732-ben Poitiers (vagy Tours) mellett vívott csata valódi sorsforduló, hiszen arab diadal esetén Európa sorsa merőben másképpen alakul.

 

 A cannaei csata a túlerőben lévő ellenség bekerítésének és megsemmisítésének iskolapéldája

——–

 

 

 

 

 

 

 

 

A magyar történelemben Mohács sorsforduló? Mi történt volna, ha ott legyőzzük a szultánt? Ebben több a fantasztikum, mint az alternatív történelem. Ha a csatamezőről indítjuk a történetet, és a résztvevők azonosak, telivér fantasztikum nélkül nem megy. 

 

 

 

 

 

 

A mohácsi csata Lázár deák térképén

Ha korábban kezdjük, és megváltoztatjuk a  magyar belpolitikát, talán nem is kerül sor a csatára.

Az 1512-ben Drávaszentbenedek mellett megnyert csata sem volt sorsforduló; az ott vesztes török hadászati fölénye megmaradt.

Viszont valódi alternatív történelmi szálat indítunk például, ha az 1444-ben vívott várnai harcmezőn diadalra visszük Hunyadi seregét.

 

 

 

 

 

 

—–

Egy csata sorsa néha nagyon kevésen múlik. Napóleon marengói ütközete veszni látszott, a hülye osztrák fővezér, Melas odahagyta a seregét, hogy személyesen jelenthesse a győzelmet.

Ezután érkezett a csatatérre a francia Desaix tábornok korábban kikülönített hadteste. “Ez a csata már elveszett, de még csak délután kettő van, vívhatunk egy újat!”

Ismét fellángolt a harc. A csatát végül Kellermann őrnagy dragonyos századának rohama döntötte el. A hadtörténeti irodalomban máig vita van arról, adott-e Napóleon egyáltalán parancsot erre a lovas attakra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Francia dragonyos

Bem piski csatáját 1849. február 9-én szintén egy huszárszázad (a 15. Mátyás huszárezred egy hetven fős százada) jól sikerült rohama döntötte végül el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mai hagyományőrzők a Mátyás-huszárok egyenruhájában

——–

A csaták adják magukat.  Könnyen. Talán túl könnyen is.

Az én regényem nem csatával indul – bár később lesz benne az is.

Valami egészen mással.

Folytatása következik