Alternatív históriák

Minden, ami alternatív töri: főleg elméletek és "mi-lett-volna-ha" észosztások, ahogy a csövön kifér. Mi ott kezdjük, ahol a törikönyvek abbahagyják.

Friss topikok

Statisztika

free counters

Ibéria, a magyarok hazája - I.

2011.12.05. 14:00 L. N. Peters

Íródott NagyTeve ötlete és javaslata alapján!!

899. szeptember 24-én a Brenta folyó mellett ötezer magyar megsemmisítő vereséget mért Berengár itáliai király seregére.

 

 

 

 

 

 

 

 

A brentai csata makettje.

Forrás:

http://origomakettklub.blogspot.com/2010/02/brentai-csata-899-900.html

Az Arnulf keleti frank uralkodó szövetségében harcoló magyarok a hatalmukba kerítették egész Észak-Itáliát.

Október végén a Csepel-szigeten haditanácsot ültek a magyarok vezérei. Árpád hosszas vita után elfogadta a továbbköltözésre vonatkozó javaslatot. Néhány ezer lovas már késő ősszel Itáliába vonult, és együttműködött az ott maradt csapatokkal, akik 900. január 26-án bevették Modenát.

Szövetségesük, Arnulf halálhírére a magyarok most nem a keleti frank kézen lévő Dunántúlt – Pannóniát – rohanták le, hanem 900 tavaszán Észak-Itáliába vonultak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Avar sisak

Velük tartottak a Kárpát-medencében behódolt avar töredékek, illetve a hozzájuk csapódott egyéb ottani népcsoportok is.

 

 

 

 

 

 

 

 

Berengár királlyal nagy adó fejében békét kötöttek. Az uralkodó személyes találkozón igyekezett Árpád fejedelmet és tanácsának tagjait rábeszélni arra, hogy vigyék tovább a népüket Provence-ba, vagy akár a Rhone völgyébe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Avar közember

Közben számos segítségkérés futott be, Árpádnak és vezéreinek el kellett dönteniük, kinek a pártjára állnak.

Itt jegyezném meg, jelenlegi történészeink – nagyon megalapozottan – azt állítják, hogy a kalandozó hadjáratok egyike sem volt teljesen ötletszerűen indított zsákmányszerző vállalkozás. Minden esetben – vagy szinte minden esetben – valakinek a hívására, valakinek a szövetségeseként vonultak fel. A korabeli Európában akkoriban fennálló állapotok – a feudális anarchia – miatt katonai fellépésük iránt mindig akkora volt a kereslet, hogy nem is voltak képesek az összes igényt kielégíteni.

Legalább egyszer megesett, hogy mindkét fél a magyarokat hívta segítségül; de nem ugyanazon törzset vagy nemzetséget. Csupán a csatamezőn derült ki, hogy magyarok állnak szemben magyarokkal. Testvérharcra nem került sor; ellentétben a normannok szokásaival, akik több alkalommal is véres küzdelmet vívtak egymással hasonló esetben.

 

 

 

 

 

 

A magyarok esetében a honfoglalás utáni évtizedekben megfigyelhető a fejedelmi hatalom hanyatlása. Ennek egyik külső jele éppen az, hogy egyes törzsfők önálló politikát folytatnak, amikor a saját szakállukra küldik rabló hadjáratokra fegyveres kíséretüket.

Esetünkben azonban nyilvánvalóan szó sem lehet különféle törzsek egyéni vállalkozásairól, a fejedelmi akarat magától értetődően érvényesül. Egységes hadjáratra szánják el magukat. Cél: előbb Provence, a Rhone völgye, majd onnan – Hispania. Lényegében megismétlik Hannibál egykori híres hadjáratát – fordított irányban.

Az útról sokkal többet tudnak, mint a néhai karthágói hadvezér; számos magyar kontingens járt már arrafelé. Harcra kell számítani, esetleg valamelyik állam hadserege – nehézlovasságával az élén – szembeszegülhet a magyarokkal.

Itt most meg kell állnunk egy szóra.

A köztudatban a magyarok – valamint egyéb keleti lovas népek – hadserege könnyűlovasságként, míg a velük szemben felsorakozó európai haderők nehézlovasságként élnek a köztudatban. Ez nem egészen pontos.

A nomád lovas hadsereg a csapatnemek későbbi – XVIII. – és XIX. századi – értelmezése szerint aligha minősülhetne könnyűlovasságnak.

Hogyan képzeljük el a nomád lovasságot?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nomád lovas: besenyő

Leginkább arra az úgynevezett „tökéletesített” lovasságra emlékeztet, amelyet annak idején a bizánci Belizár hozott létre, és amelynek aztán oroszlánrésze volt abban, hogy a bizánciak rövid időre az egykori római impérium jelentős területeit foglalták vissza. Ez a lovasság a nehéz közelharcra szolgáló fegyverzet mellett íjjal is fel volt szerelve, mi több, használta is igen eredményesen. Erről bolgár és avar kiképzők gondoskodtak.

 

 

 

 

 

 

Balról bolgár katonák, jobbról az Aranyhorda harcosai. A nomád harci fegyverzet hosszú időn keresztül alig változott.

A nomád katonaságot ilyen lovasságnak kell tartanunk. Legfontosabb jellemzői:

Az íj kiváló és tömeges alkalmazása.

A távolharc kedvelése. Ennek természetesen nem az az oka, mintha a nomád lovasok a közelharchoz nem értettek volna. Legfőképpen nem az, mintha féltek volna a nyugati lovasokkal való közelharctól – ahogy némely nyugati krónikások önelégülten állítani szokták – hanem az, hogy a kötelékben távolharcot folytató lovasság tökéletesen irányítható, míg a közelharcba bonyolódott lovasság jószerivel irányíthatatlan.

A gyorsaság és a mozgékonyság. Ebben a nomád lovasok szinte szélsőségesen felülmúlják az európai hadakat. Egy lovagi sereg napi menetteljesítménye a korabeli adatok szerint legfeljebb huszonöt kilométer lehetett. Ezzel szemben a tatárjárás idején a nomádok egy üzenetet mindössze tíz nap alatt juttattak el Karakorumból Magyarország közepére.

A mozgékonyság félelmetessé és kiszámíthatatlanná tette a nomádokat. Közismert, hogy a XVII. században – amikor a nomád harcmodor és fegyverzet az akkori európaival szemben már végletesen elavulttá vált – a császári tábornokok Magyarországon még mindig féltek üldözőbe venni a rabló tatár hordákat, mert tartottak a kiszámíthatatlanságuktól, hogy az ellenség döntheti el, hol és miféle módon akar az üldözőkkel szembeszállni.

Ez alkotja a mozgékonyságra alapozott nomád hadviselés egyik legfőbb erejét: mozgékonyságukból adódóan meghatározhatják, hol és hogyan akarnak megütközni az ellenséggel.

 

 

 

 

 

 

 

 

Vasfegyelem. Erre minden forrás külön felhívja a figyelmet a magyarokkal kapcsolatban. Az európai lovagok számára szokatlanul kemény fegyelem volt mindegyik nomád hadseregben, erről a nyugati kútfők általában döbbenten számolnak be. A látszólagos zűrzavar szigorú parancsteljesítést takart, a nomád parancsnok bármely nyugati hadvezérnél – az uralkodóknál is – sokkalta jobban a kezében tartotta a seregét.

 

 Alán, hun és szarmata lovas. Figyeljük meg páncélzatukat és fegyverzetüket.

 

Dzsingisz kán későbbi jazak névre hallgató törvényeinek minden nomád hadseregben megvolt a maga előképük. A magyaroknál például szigorúan előírták, hogy melyik kontingens milyenszínű lovon tartozik hadba vonulni, hogy a hadvezér egy pillantással azonosíthassa a csapatot.

Egyébként, ami a nehézlovasságot illeti, ebben a korban a világ legjobb nehézlovassága a perzsa hadseregben létezett, és a csapatnem igen régi hagyományokkal rendelkezett.

 

Parthus nehézlovasság

 

 

 Perzsa nehézlovasok. Iulianus Apostata azt írta róluk, két római gyalogost is képesek voltak felnyársalni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nomád hadsereg. Figyeljük meg a lovas íjászok mögött tornyosuló nehézlovasságot.

 

 Avar és bolgár harcos

 

 Egyébként, ami a nehézlovasságot illeti, ebben a korban a világ legjobb nehézlovassága a perzsa hadseregben létezett, és a csapatnem igen régi hagyományokkal rendelkezett.

A perzsa lovasságot a keleti népek jól ismerték és respektálták. A régészek szerint számos dolgot vettek át tőle, egyebek között a bőr alapra fém pikkelyekből készült páncélruhát, amely szarmata közvetítéssel került a rómaiakhoz. Ilyet hordtak a késő-római nehézlovasság egyik típusához tartozó katonák, a clibanarii.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Clibanarius a római hadseregben

Ilyen vagy hasonló védő öltözetet az összes ismert nomád hadseregben hordtak. Talán nem minden harcos, valószínűleg csak különböző elit különítmények katonái.

Ami a magyarokat illeti, a korban a térség egyik leggazdagabb harci tapasztalatokkal rendelkező népe lehettünk. A vándorlások idején dolgunk lehetett más keleti lovas népekkel, de – a kazárok szövetségében vagy alárendeltségében – perzsákkal, szlávokkal és vikingekkel is. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kazárok és vikingek harca

 

A harci tapasztalatokat jelzi fegyverzetünk, a kiváló íj, valamint a teljesen egyedi formájú szablya is. Utóbbi más népeknél nem ismert, a hunok például hosszú, egyenes kardot forgattak.


A harci tapasztalatokat jelzi fegyverzetünk, a kiváló íj, valamint a teljesen egyedi formájú szablya is. Utóbbi más népeknél nem ismert, a hunok például hosszú, egyenes kardot forgattak.

 

 

 

 

 

 

 

Jellegzetes enyhén ívelt pengéjű magyar szablya. Csuklózva forgatták, "tollszárfogással" mint a kínaiak a pingpongütőt.

Miféle nehézlovasságtól kellett tartaniuk a magyaroknak?

A későbbi szuper nehéz lovagi lovasság ekkor még csak csírájában létezik. Voltaképpen célszerűbb lenne ehelyett valamiféle átmeneti típusú lovasságról beszélni. Hogy egy ilyen kötelékekből álló hadsereg ellen a magyarok mire voltak képesek, azt leginkább a 907. július 5-én megvívott pozsonyi csata mutathatja, ahol fejedelmi haderőnk megsemmisítő vereséget mért Gyermek Lajos császár létszámfölényben lévő hadára.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 Ilyen átmeneti típusú lovasok ekkoriban a magyar hadban is bőven akadtak; a meghódolt, Árpádhoz csatlakozott különféle néptöredékek fegyveresei, akik katonai segédnép funkcióban kerültek alkalmazásra. Kissé nehezen szokták a fegyelmet, erről sűrűn beszélnek a források.

 

 Madarász Henrik serege a magyarokat rohamozza 933-ban, a Riade mellett. Ugye, nehéz a feleket megkülönböztetni?

 

Mi történik tehát 900 közepén a Po vidékén?

Árpád szállásán egymást érik a követségek. Elhunyt szövetségesük fiával, Gyermek Lajos keleti frank uralkodóval a magyarok nincsenek hadiállapotban, hiszen nem foglalták el a Dunántúlt. Lajos azonban felettébb örül, hogy megszabadulhat tőlük, viszont nem érdeke, hogy Itáliában maradjanak. Az a kor egyetlen jelentős hatalma számára sem volna jó.

Mit javasolnak Gyermek Lajos követei? Feltehetőleg azt, hogy a magyarok a szűk Észak-Itália helyett költözzenek uralkodójuk ellenlábasának, Együgyű Károly nyugati frank uralkodónak a földjére, a sokkal tágasabb Galliába. Ehhez még vezetőket is ígérnek.

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyermek Lajos

 Hát Együgyű Károly követei?

 Talán azt javasolják, hogy a magyarok forduljanak vissza, és újra kerítsék hatalmukba az elhagyott Alföldet, egyúttal Pannóniát (azaz a Dunántúlt) is vegyék el Lajostól? Ilyet épeszű diplomata biztosan nem ajánl.

 Akkor hát mit?

Neki sem érdeke, hogy a magyarok Itáliában maradjanak. Vissza meg aligha fordulhatnak. Akkor merre mennek? Természetesen az ő (névleges) birodalma, Dél-Gallia felé. Szegüljön szembe? Zárja el az Alpok átjáróit?

Ahhoz nincs elég ereje. A hűbéresei megbízhatatlanok. A hegyszorosok elzárása amúgy is ritkán sikerül; kis létszámú, de jól felszerelt és begyakorlott katonaságra lenne szükség, meg némi hadmérnöki tudásra. E korban mindkettő ritkaság.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Együgyű Károly

Akkor mit tegyen?

Voltaképpen a magyarokat remekül használhatná tulajdon lázongó hűbéresei, illetve Gyermek Lajos ellenében is. Ez abban a korban bevett taktika volt, lehetetlen, hogy ne fordulna meg Károly tanácsadóinak fejében. A római Aetius óta mindenki így tett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Akkor mit tegyen?

Voltaképpen a magyarokat remekül használhatná tulajdon lázongó hűbéresei, illetve Gyermek Lajos ellenében is...

Folytatása következik...