Alternatív históriák

Minden, ami alternatív töri: főleg elméletek és "mi-lett-volna-ha" észosztások, ahogy a csövön kifér. Mi ott kezdjük, ahol a törikönyvek abbahagyják.

Friss topikok

Statisztika

free counters

Ibéria, a magyarok hazája - II.

2011.12.12. 08:30 L. N. Peters

Íródott NagyTeve ötlete és javaslata alapján

Az előző rész

Együgyű Károly őfelsége tehát úgy gondolta, hogy voltaképpen a magyarokat remekül használhatná tulajdon lázongó hűbéresei, illetve Gyermek Lajos ellenében is. Ez abban a korban bevett taktika volt, lehetetlen, hogy ne fordulna meg Károly tanácsadóinak fejében. A római Aetius óta mindenki így tett. Ez egy ideig működik, később egyre kényelmetlenebb…

 Mi hát a megoldás?

 Ki tudja már, hogy Együgyű Károly melyik tanácsadójának elméjében született meg a ragyogó ötlet:

1. Szövetséget kell kötni a magyarokkal

2. Átvonulásuk közben velük kell gatyába rázni a király önállósulni vágyó dél-galliai hűbéreseit.

3. Fegyveres segítségüket igénybe kell venni az országban szerte fosztogató és temérdek bajt okozó normannok móresre tanítására

4. Hispániába kell irányítani őket, regulázzák meg a rabló hadjáratokat vezetni ugyancsak szerető arabokat, és harcoljanak ellenük a kereszténység nevében.

5. E célból természetesen mindent el kell követni a barbár magyarok keresztény hitre térítésére.

901-ben kezdetét vette a honfoglalás új szakasza: Árpád népe megindult vágyott új hazája, Hispánia felé…

Közben a tél szervezőmunkával telt, információkat kellett szerezni az új szálláshelyről, alaposan ki kellett munkálni a nyugati frank uralkodóval kötendő szövetséget.

Gyermek Lajos követei számára a helyzet alaposan feladta a leckét. Nem örültek neki, hogy a magyarok Együgyű Károllyal szövetkeznek, de nem is tudtak helyette megfontolandó alternatívát ajánlani. Nem hívhatták a magyarokat vissza a Kárpát-medencébe, ha egyszer azok onnan már saját elhatározásukból távoztak.

Természetesen az sem lett volna jó, ha Itáliában maradnak. Akkor már az a legjobb, ha minél messzebb kerülnek Gyermek Lajos őfelsége tartományaitól. A követek jól tudták, hogy a villámgyors magyar lovasság számára nem létezik nagy távolság. Ha a két frank uralkodó között fegyveres konfliktus támad, ezek az ördögfajzatok még Hispániából is képesek Együgyű Károly segítségére jönni. Mégis jobb, ha ott vannak, mintha állandóan Pannóniát veszélyeztetnék. Lajos udvarában ugyanis mindenki tisztában volt azzal, hogy – amennyiben a magyarok az egykori szarmata szállásterületeken telepednek le, előbb vagy utóbb megpróbálják elragadni a gazdag dunántúli tartományt. Menjenek akkor inkább Hispániába őfelsége Gyermek Lajos áldásával.

A magyarok vezérei megerősítették a vérszerződést, és a törzsek osztagaiból kiegészítették a fejedelem rendelkezésére bocsátott két töményt.

(A tömény - idegen szóval tümen, tumán stb; szó eredeti jelentése, tíz ezredből, tízezer lovas katonából álló, hadosztálynak megfelelő katonai kontingens.)

 901 tavaszán aztán a magyarok útra keltek Provence felé.

A seregben voltak avarok, de az ellenséges besenyők közül is páran, ezek korábban fogságba esett, vagy egyszerűen a magyarok közé állt harcosok voltak. Jócskán előfordultak egyéb elemek is, még olyan észak-itáliaiak is akadtak, akik önként léptek a magyarok közé, vagy álltak valamelyik magyar vezér szolgálatába. Már nem a – képünkön látható – kazár-kabar lovasság alkotta a katonai segédnépek legelőször bevetendő alakulatait.

 

 A magyar nép tehát újra útra kelt, és a nyugat frank uralkodó által adott vezetők segítségével átkelt az Alpokon. Hamarosan a napsütötte Provence vidékein táborozott.

 

 

Folytatása következik.