Alternatív históriák

Minden, ami alternatív töri: főleg elméletek és "mi-lett-volna-ha" észosztások, ahogy a csövön kifér. Mi ott kezdjük, ahol a törikönyvek abbahagyják.

Friss topikok

Statisztika

free counters

Svéd győzelem a nagy északi háborúban

2012.04.10. 08:30 szs.

En Sabah Nur írása

 

Mióta a történelem hajnalán létrejöttek az első államok, mindig is nagyhatalmak emelkedtek fel, nőttek nagyra, majd buktak el. Nagy területű, de súlyát vesztett államokat kebeleztek be, vagy osztottak fel kisebb, feltörekvő államok, melyek ezzel maguk is óriási területű nagyhatalmakká váltak. Nem volt ez másképp a 17. és a 18. század fordulóján sem.

 

Ezekben az években Európa egész északi fele hadban állt. Egy svéd-angol-holland koalíció állt szemben a dán-norvég perszonálunió, Lengyelország és Oroszország szövetségével. A tét Észak-Európa vezető nagyhatalmi pozíciója volt a hatalmát őrző Svéd Birodalom (a képen 1658-as kiterjedése) és a feltörekvő Oroszország között. Ekkor született meg a későbbi korok orosz nagyhatalma. De mi lett volna, ha a háborút nem Oroszország nyeri meg?

 

A mai napig az orosz külpolitika nagy félelme, hogy ellenségei be akarják keríteni. És pontosan ez volt a nagy félelmük a 17. és a 18. század fordulóján is. Amikor I. Péter cár (a képen) trónra lépett, modernizációs politikát hirdetett. Azt mondta, Oroszország lemaradt Nyugat-Európától, és elmaradt a fejlődésben, emiatt gyenge, és esendő. (Ennek valóságtartalmát inkább ne vitassuk! Csak fogadjuk el, hogy ő így gondolta!) Emiatt azt vallotta, Oroszország vagy felzárkózik a Nyugathoz, hogy ellenségei felosztják. (Ez utóbbi sorsra jutott az Oroszország fejlődési alternatívájának tartott Lengyelország is, nagyjából száz évvel később.) Péter cár emiatt modernizálni kezdte államát, és háborúba kezdett az akkor a mai Oroszország északnyugati peremterületeit uraló svéd nagyhatalom ellen.

 

A svédeket ekkor XII. Károly (a képen) vezette, a katonakirály, a „koronás hadvezér”, az utolsó svéd abszolutista uralkodó. A háború elején a svédek jelentős sikereket arattak. Az angol és a holland flotta támogatásával legyőzték a dán-norvég perszonáluniót, majd megalázó békét kényszerítettek a lengyelekre. Ez után pedig mélyen betörtek Oroszországba. Károly utánpótlási vonalai viszont túl hosszúra nyúltak, emiatt hadserege éhezni kezdett. A svéd király úgy tervezte, dél felé fordul, és célba veszi Fehéroroszország és Ukrajna gabonamezőit, és maga mellé állítja az ottani népességet és a kozákokat, akik az orosz elnyomás ellen lázadtak, hogy együttes erővel vonuljanak Moszkva ellen. Esetleg még a Török Birodalmat is bevonja a háborúba. Károly ki is kiáltotta magát Ukrajna felszabadítójának, a nép azonban újabb hódítóként fogadta, és ellene fordult. Károly csak elhanyagolható méretű kozák erőket tudott maga mellé állítani, akiknek nem is vette hasznát Poltava ostrománál, ahol döntő vereséget szenvedett.

 

A háború végére Oroszország kiszorította a svédeket a Balti-tenger keleti partvidékéről. Svédország kimerült Károly háborúiban és soha többé nem nyerte vissza pozícióját. Nagy Péter cár reformjával megindult az a modernizáció, amely, kisebb hullámvölgyekkel, az 1917-es forradalomig biztosította Oroszország fejlődését és terjeszkedését.

 

De mi lett volna, ha másképp történik?

 

Tételezzük fel, hogy XII. Károly nyeri meg az északi háborút. Az ukránok mégis felszabadítóként fogadják, sikerül megnyernie szövetségesnek a törököket, vagy valahogy másképp, és győz. Ha pedig már lúd, legyen kövér, Péter cár is elesik egy csatában. Nagy Péter öröklése a valóságban sem volt egy könnyű menet. Még ha a fia meg is ússza, hogy eltegyék láb alól, ő a régi rendszerhez akart visszatérni, ami jelen helyzetben valószínűleg csak a svédek előtt nyitotta volna meg az utat.

 

Mi jön ez után? Talpra tud állni Oroszország az elszenvedett vereségből? Vagy tényleg felosztják? De kik?

 

Bár jelentős szárazföldi hadseregük volt, a svédek inkább tengeri nagyhatalom voltak. Oroszország északnyugati részét talán megszállják, egészen Moszkváig. Talán még a várost is beveszik. Tovább viszont már nem nagyon tudnak menni. De ha mégis tudnának, Dél-Svédországból erősen kétlem, hogy egész Oroszországot el tudnák kormányozni, még akkor sem, ha a törökök le is csippentenek belőle egy keveset Dél-Ukrajnában, a Kaukázustól északra. Ennek egyetlen lehetősége az lenne, ha Károly áthelyezné a székhelyét mondjuk Szentpétervárra, vagy legalábbis Helsinkibe, Tallinba, Rigába, vagy valami közeli településre, és onnan kormányozná mind Skandináviát, mind Oroszországot.

 

Vajon meglépné ezt? Vagy megelégedne Karéliával és a Moszkváig terjedő orosz területekkel? De akkor ki kapja a többit? A törökök feljönnek talán Kijevig, megszállják a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger partvidékét. Ez így reális. Talán XII. Károly tényleg létrehoz magának vazallus Fehéroroszországot, Ukrajnát, meg valami kozák országot. De még így is maradnak jócskán területek. Azt ki kapja? Ismét szétesik kisebb-nagyobb fejedelemségre, amelyek a svédek, vagy a törökök szövetségében harcolnak egymás ellen, akár a német államok a vesztfáliai béke után? És ki kapja az akkor már meglévő szibériai területeket?

 

És ha így történik, hogy alakul a későbbi történelem? Talpra áll valaha Oroszország? Lesz valaha is egy orosz Piemont, amely egyesíti a szétszabdalt Oroszországot? De mikor? A svédek meddig tartják magukat északnyugaton? Lehet, hogy a végén egy olyan svéd nemzetállam jön létre, ami beltóvá teszi a Balti-tengert? Vagy ha kiszorulnak, ki jön a helyükre, és meddig?

 

Képes lehet XII. Károly annyi hasznot húzni a hódításaiból, hogy a háborúival kiürített kincstárat feltöltse, és még akár évszázadokig fenntartsa a svéd nagyhatalmat? Ha igen, jelentős ellenfele lehet a Habsburgoknak. Miután Károlyt megverték, Moldvába menekült seregeivel, ahonnan ő maga tovább ment Sztambulba, embereit (vagy legalábbis azok egy részét) pedig felszipkázták Rákóczi toborzói Moldvában. Bár a romhányi csatában szétverték őket, de azért a tendenciákat ez is mutatja. Vajon ha megmarad XII. Károly birodalma, sőt, még nő is orosz területekkel, kiáll a magyarok mellett? A Rákóczi-szabadságharcba való bekapcsolódást valószínűleg már elszalasztja, de ha kedve támadna a Habsburgok ellen harcolni, biztos találna egy helyre kis magyar főurat, aki hajlandó fellázítani az országot és svéd szövetségben vonulni Bécs ellen. Ha korábban nem is, 1848-ban biztosan, amikor ugye nincs orosz szövetség Bécsnek, ami kihúzza őket a lekvárból.

 

De hogyan tovább? Hogy alakul a még napjainkig „hátralévő” 300 év történelme Orosz Birodalom nélkül, helyette viszont egy Észak-Európát uraló Svéd Birodalommal? Vajon a svédek beleszólnak a gyarmatosításba? Voltak rá ambícióik. Egy időben létezett Új-Svédország (a képen lilával) is a későbbi New England területén. Ha igen, hogy alakulnak a gyarmati háborúk? Lehet, hogy akkor ma nem is United States of America lenne, hanem Amerikas Förenta Stater? Vagy mindkettő? Egyik északon, a másik délen. Milyen eséllyel rúgna így labdába Napóleon? Oroszország messze volt, 1812-ig lehetett még halászgatni a zavarosban a két birodalom között. Viszont egy az északi német területeket uraló, a többit pedig hódoltató Svéd Birodalommal mit kezd? A nagy orosz-török háborúk nélkül hogy alakulna a kései 18. század és a 19. század története? Tovább fennmaradna a török birodalom? Esetleg szláv protektor nélkül a balkáni szláv népek eltörökösödnének? Vagy lennének helyettük svéd-török háborúk? Akkor lehet, hogy Anglia nem Oroszországtól féltené az Indiába vezető utat, hanem Svédországtól? Vagy a svédekkel belemenne a Török Birodalom felosztásába? Megvalósul így a német egység? Lesznek egyáltalán világháborúk? Ha igen, milyen felállásban? Mert ugye nincs Orosz Birodalom és nincs Német Császárság. Az is kérdés, hogy Osztrák-Magyar Monarchia van-e. Lehet, hogy a svédek segítségével függetlenedik Magyarország, a Habsburgok meg vigasztalódnak a svédek által nem megszállt délnémet államokkal, így egy német birodalom lesz Habsburg vezetéssel a Majnától a Lajtáig (sac/kb.). Akkor ki robbantja ki a világháborút? Milyen szövetségek állnak fel? Mi lesz a végkifejlet?

 

Tiétek a pálya!