KÉTSZÁZNYOLCVANHATODIK RÉSZ
A szőke nő felvonta a szemöldökét.
- Nem lehet megsemmisíteni? De hiszen…
Sigismundo Rafa felemelte a kezét.
- Kérem, hallgasson meg, asszonyom.
Karen bólintott.
- Az a kis játékszer – és a Karen keze mellett heverő eszközre mutatott. – nem valami gyilkos csodafegyver. Hiába dezintegrátor a neve. Nem gyilkol, csak elkülönít.
- Elkülönít?
- Megszünteti a kapcsolatot a téridők között. A Digitális Téridő a lakói számára jelenleg átjárást biztosít a mi univerzumunkba, ami lehetővé teszi a mi világunk ellenőrzését. Ha ön megnyomja azt a gombot, csupán ennek vet véget. A Digitális Téridő végleg és visszavonhatatlanul elkülönül a mi világegyetemünktől, illetve a mi téridőnktől. Önállóvá válik, és a saját törvényei szerint fejlődik tovább.
- Azt mondja, semmi kapcsolata sem marad a mi univerzumunkkal?
- Így van, asszonyom. Mivel a két téridő jelenlegi kapcsolata alapvetően természetellenes, a dezintegrátor voltaképpen a rendet állítja helyre azzal, hogy tökéletesen szétválasztja őket.
Karen bólintott, és rátette a kezét a dezintegrátorra.
„Hajó az admirálisnak! Ismeretlen probléma a csatahajó fedélzetén! Vészhelyzet, asszonyom!”
Karen gondolkodás nélkül válaszolt:
- Admirális a hajónak! Azonnali térugrásra felkészülni! – rövid gondolkodás után még hozzátette: - A parancs a teljes flottának szól!
„Hajó az admirálisnak! A csatahajó kicsúszik az irányításunk alól! Ismeretlen mechanizmus lépett működésbe. A robotharcosok engedélyt kérnek a Rodney azonnali elhagyására, asszonyom!”
- Admirális a hajónak! Az engedélyt megadom!
„Hajó az admirálisnak! Parancs nyugtázva, végrehajtása megkezdve!”
Sigismundo Rafa felpattant a helyéről.
- Mi történik itt? Vissza akarok menni a csatahajóra!
Meg is ugrott volna, de Helmut elkapta a karját.
- Nem megy sehová!
Karen a robotharcosokhoz fordult:
- Segítsetek felkészülni Mr. Rafának a térugrásra.
A robotharcosok egykedvűen megfogták és egy karosszékbe szíjazták Sigismundo Rafát.
Hirtelen felcsendült a hangszóróban egy jól ismert hang:
- Karen! Karen, hidd el, én nem ezt akartam! – Ed Philips csaknem sírt, de tüstént el is hallgatott, és megszólalt egy ismeretlen, parancsoláshoz szokott férfihang:
- Karen Bozchana Kadlecikova! Öt perce van rá, hogy megadja magát, különben tüzet nyitunk!
Folytatása következik.
