Száll a Múlt finom pora,
Rajtam van az Ősz sora,
Úgyse fogom feladni
Hogyha minden, ami poros,
Minden üres, alattomos
Ellenem feszül,
Még akkor is,
Úgy is
Sikerül.
Ősz, az öreg bonviván,
Koslat a Remény után,
Isten néz ki a Lét
Ablakán.
Fényes Nyárból szürke ősz,
Bánat-kását ördög főz,
Száll az Idő könnye,
Mint a gőz.
Száll a Múlt finom pora,
Most van itt a Lét sora,
Úgyse fogom feladni
