Alternatív históriák

Minden, ami alternatív töri: főleg elméletek és "mi-lett-volna-ha" észosztások, ahogy a csövön kifér. Mi ott kezdjük, ahol a törikönyvek abbahagyják.

Friss topikok

Statisztika

free counters

Asiago - ha áttörünk, feltörünk

2011.04.11. 08:22 szs.

(Régi ismerős, de ezen a blogon új szerzőnek számít bz249, aki sok egyéb mellett az alternatív történelem terén is bizonyított már a Gőzeposz című kisregényével - most az Első világháborún teker egyet, ha már erre jár... - szs. )

Érdekes, gyerekként a vasúti kocsi kerekének csattogásáról soha nem a géppuska kerepelése jutott az eszébe és a sípról sem a gránát fütyülésére asszociált. Persze amelyik gránát ilyen hangosan visít attól nem kell félni, azt a front mögött kilométerekre tanyázó tüzéreknek szánták. Ez volt az egyik lecke, amelyet Luigi Negri káplár megtanult az Isonzo-völgyében. Azok a csaták is szörnyűek voltak, az élettelen pusztaság, amelyet csak még inkább letaroltak a minden eredményt nélkülöző tüzérségi csapások. De ez…

 

- Sajtot valaki?

- Honnan szereztél sajtot?

Piccolo a százkilencven centis ivreai fiú már legalább egy hete nem borotválkozott, az erős fekete szakáll még inkább szénégetőre vagy lómészárosra emlékeztető külsőt varázsolt neki, pedig civilben úri szabó volt. Már amennyire Ivrea és az urak szerepelhettek egy mondatban.

- Kérsz vagy nem? Egyébként ha tudni akarod a sereg ellátmányából. Ahogy ezt a vörösbort is.

A vörösbor említésére több fej emelkedett fel a vagon szalmával felszórt deszkapadlójáról.

- Melyik Olasz Királyi Hadseregben jár a közlegényeknek vörösbor? – értetlenkedett tovább Piccolo

- Nem mondtam, hogy a közlegények ellátmányából van.

Amennyire Negri kiderített a fiúról Gianni kisstílű milánói vagány volt, aki nagystílú milánói vagányt játszott, meglehetősen rosszul. Mert egy menő milánói gengszter vajon mit keresett volna őfelsége 25. gyalogezredében, ráadásul az igen komoly karriert jelentő közlegény rangban.

- Vagyis loptad!

- Nem, tisztességes úton jutottam hozzá. Megvesztegettem az egyik raktárost!

- Ha így folytatod a büntetőszázadban végzed Gianni.

- Tisztelettel káplár úr, kölcsönvenni ezt-azt a tiszti ellátmányból az jóval kevésbé súlyos, mint elveszíteni egy háborút.

- Elveszteni egy háborút? Ki veszített el itt háborút Gianni?

- A marharépa Cardona, uram.

- Az Kiralyi Hadsereg hős főparancsnokáról beszélsz – röhögött fel az egyik baka. – Na töltsél egy kis bort!

- Mit tudsz te a stratégiáról, attól, hogy egyszer kizsebeltél egy századost a milánói pályaudvaron máris katonai szakértőnek hiszed magad?

- Ha nem vetted volna észre éppen ez egy marhavagon, amivel egy nagy halom katonát vonatoztatnak Vicenza felé – csattant fel Gianni – ha valaki tud olvasni a sorok között az megértheti a helyzetet. Özönlenek a németek és az osztrákok, át az Alpokon.

- Azt mondom hiba volt megtámadni az osztrákokat – dörmögte az óriás Piccolo, majd egy jóizűt harapott a tiszti ellátmányba tartozó sajtból – Inkább a franciákkal kellett volna elszámolnunk, már ha Cardona mindenképpen harcolni akar. Én mondjuk kibírtam volna háború nélkül.

Éles sípszó hallatszott, majd a vonat hirtelen fékezni kezdett, ledöntve a lábáról a Gianni körül tolongók közül jó párat. Negri is hátratántorodott, de a vagon ajtaja megtartotta.

- A bor! – jajongott Gianni

 

- Most mi van?

A szerelvény jó egy perce megállt, noha ennyi idő alatt nem érhettek volna Vicenzába. De amekkora forgalmat bonyolított a vasút az utóbbi napokban bőven lehetett oka egy ilyen váratlan kényszerpihenőnek.

- Pont annyira látok át a tömör fán, mint te!

- Hát igen, a szokásos utasok nem panaszkodtak a rossz kilátás miatt.

- Csitt, valaki járkál odakint!

Valóban lépéseket lehetett hallani és beszédet, amelyik… Hangos puffanással kinyílt a marhavagon ajtaja és hirtelen beömlött a májusi napfény.

- Olaszi katonák okos viskeled, akkor megy kényelmes táborfogoly. Hülyén viskeled, akkor meghal itt.

Negri szeme lassan hozzászokott a fényhez, bár a látvány nem sok örömet okozott. Tizenkét Mannlicher puska szegeződött a vagonra.

- Ugye mondtam, hogy Cardona egy marharépa, káplár úr.

 

***

 

A valós történelemben 1916 jól indult az Osztrák-Magyar Monarchia számára, végre sikerült legyőzni Szerbiát és visszaverni az oroszokat, akik 1914-ben egészen a Kárpátok vonaláig nyomultak előre. A felszabaduló csapatokat Conrad von Hötzendorf az olasz frontra irányította, hogy egy merész offenzíva révén kiüsse az olaszokat a háborúból. A terv értelmében a Trentinoból induló osztrák-magyar csapatok Vicenza irányában áttörik az Alpok déli lejtőire támaszkodó gyenge olasz hadsereg frontvonalát, majd Pádua és Velence irányába előrenyomulva elvágják az Júlia-Alpokban és az Isonzó völgyében harcoló olasz fősereget. Conrad a terv sikere érdekében német csapatok részvételét is szerette volna az offenzívában, azonban mivel Németország ekkor még nem állt hadban Olaszországgal (a német hadüzenet három hónappal később érkezik majd), így ezek a csapatokat nem kapta meg.

Ennek ellenére a május 15-én 2000 löveg támogatásával meginduló támadás jelentős sikert ért el és a meglepett olasz közép összeroppant. Az osztrák-magyar csapatok 30 km-re megközelítették Vicenzát és a Pó-síkság peremén álltak. Cardona tábornoknak újabb és újabb egységeket kellett átirányítania az isonzói-frontról, hogy stabilizálja a helyzetet. Végül mégsem az olasz, hanem az orosz erőfeszítések pecsételték meg a csata sorsát, a június 4-én induló Bruszilov-offenzíva súlyos csapást mért az osztrák-magyar hadseregre, amelynek következtében az asiagoi támadást leállították, hogy csapatokat vonhassanak ki és küldhessenek keletre.

Noha stratégiai célját nem érte el, az asiagoi támadás részleges eredményeket hozott a Monarchia számára, több száz löveget és géppuskát zsákmányoltak, valamint foglyul ejtettek 50.000 olasz katonát. Az offenzíva a politikai téren is áldozatokat szedett és hatására lemondott a Salandra vezette olasz kormány.

 

És akkor itt az elágazási pont, ugyanis ebben az alternatív történelemben kicsit nagyobb nyomás alá helyezzük az olaszokat.

  • először is Németország már májusban hadat üzen Olaszországnak

  • ennek következtében német csapatok is részt vesznek az asiagoi offenzívában (mondjuk ahelyett, hogy Verdunben darálnák le őket)

  • a Bruszilov-offenzíva semmi esetre sem jön előrébb, mint június 4.

 

Mindezek eredményeképpen a központi hatalmak május végére beveszik Vicenzát és szabad útjuk van a tenger felé.

 

Lehetőségek:

1.) Közvetlen hatások:

- megállíthatják-e az olaszok az Alpok térségéből kitört német-osztrák-magyar haderőt?

- a súlyos katonai vereség és a megváltozott politikai helyzet (német hadüzenet) elég lehet-e, hogy az olasz hadsereg az 1917-eshez hasonló összeomlást produkáljon (csak szemben az akkori frontális támadással a központi hatalmak erői itt az olasz hadsereg hátát fenyegetik, vagyis a végeredmény a totális összeomlás lenne)

- mi az olasz politikai osztály reakciója, lehet-e látványos összeomlás politikai szinten

 

2.) A világháború folyása

- Olaszország kiválása miként érint az erőviszonyokat (az USA egyelőre semleges)?

- mit lépnek a románok, így is csatlakozni akarnak az Antanthoz?

- hova menjenek a felszabaduló csapatok (nyugati front, Oroszország, Szaloniki, egyéb)?

- mi az USA reakciója a helyzetre? Beléphetnek-e hamarabb, vagy inkább hagyják a fenébe a lúzer Antantot és a várható győztessel tárgyalnának?

 

3.) A Monarchia pozíciója

- mennyit számít az olaszok legyőzése a szövetségi rendszerben?

- ha a központi hatalmak ígyis elvesztik a háborút, kedvezőbb helyzetbe kerül-e Magyarország, ha a Monarchia mindhárom frontvonalon győzelmet aratott (Szerbia 1915, Olaszország 1916, Oroszország 1918), ugyanez lenne a vége a „vittorio venetoi csata” nélkül is a történetnek

 

4.) bármi egyéb ;)

süti beállítások módosítása