Alternatív históriák

Minden, ami alternatív töri: főleg elméletek és "mi-lett-volna-ha" észosztások, ahogy a csövön kifér. Mi ott kezdjük, ahol a törikönyvek abbahagyják.

Friss topikok

Statisztika

free counters

Két Duna keringő

2012.02.27. 08:30 szs.

A történelmet nem csak jelentős személyiségek döntései, a hadiszerencse forgandósága vagy akár a különféle járványok formálják, hanem a földrajzi adottságok is, sőt, talán azok igazán. Alternatív történelmi szempontból érdemes lehet tehát eljátszani néhány apróbb-nagyobb geográfiai változtatással is, sőt, van, amit ki sem kell találni, mert már régen kitalálták. Mai célpontunk legyen a Duna, hogy ne menjünk messzire.

 

Már a régi görögök is... művelték az alternatív földrajz (ál)tudományát. Pár száz kilométer akkoriban jóval többnek számított, mint mostanában, ráadásul a földrajzi felfedezéseket ténylegesen elvégző és az eredményeket írásba foglaló személy ritkán volt ugyanaz, így születtek érdekes dolgok. Például a Dunáról.

 

Az Ókeanosz az a világtenger volt a görög földrajzban, ami körülöleli a lakott földet, ha elég sokáig hajózik az ember, akkor egy idő után kijut rá. A Duna alsó folyását hamar felfedezték és valamennyire fel is derítették, lévén a Fekete-tenger felől érkező gabona fontos szerepet töltött be például Athén ellátásában. Egyes kereskedők egészen a Vaskapu zátonyaiig felhajóztak a folyón. A közvetlen tapasztalatok ellenére egyesek úgy vélték, hogy a Duna (Iszter, Isztrosz) nem is annyira folyó, hanem az Ókeanosz egy hosszabbra sikerült öble. Más kereskedők (vagy azok barbár kollégái) a szárazföldön fentebb is eljutottak és letisztázták, hogy itt egy folyóról van szó, meg sok erdőről, ráadásnak különféle barátságtalan népek lakják – az egész környék ismeretlen világvége volt a relatív közelség ellenére is. (Érdemes összevetni, hogy Nagy Sándor mennyit hódított észak felé és mennyit délnek és keletnek.)

 

Az Ókeanosz-öblös verziónál tovább tartotta magát egy másik téves, de közkeletű vélekedés, ami mai posztunk témáját is képezi. Egészen Augustus császár koráig úgy vélték, hogy a Duna (Danuvius) valahol a Balkán-félsziget hegyei előtt kettéágazik, az egyik fele a már tárgyalt Fekete-tengeri ág, a trák terjeszkedés előtt létező görög kereskedelmi útvonal, a másik fele viszont jobbra fordul és az Adriába ömlik. Ez az elmélet egészen addig tartotta magát, amíg komolyabban szemügyre nem vették a környéket – olyan négyszáz év kellett hozzá. A kortárs földrajzi vélekedéseket illusztrálja egy másik elfogadott nézet, miszerint a Dunától északra olyan hideg van, hogy a terület alkalmatlan az emberi élet számára (Hérodotosz).

 

Földrajztörténeti érdekességek – és alternatív történelmi játéklehetőségek. Tegyük fel, hogy az ős-Duna sok ága közül valamelyik utat talál dél felé (ehhez a domborzattal is kell egy kicsit alternatívkodni). A másik fele megy keletnek és ez a bifurkációnak nevezett, ritka és átmeneti állapotot tükröző jelenség fennmarad az emberi történelemig. Ha lúd, legyen kövér: a létező ággal ellentétben ez a másik ág legyen normálisan hajózható, a vaskapui sziklás akadályoktól mentes. Vagyis a sokáig terra incognitának számító Kárpát-medence (ami egyszerre volt vad népek által lakott Hercyniai erdő és életre alkalmatlan fagyos pusztaság a művelt elmék számára) közvetlen vízi úton kapcsolódik a mediterrán történelem központi teréhez, de legalábbis annak szomszédságáig. Meg mindenhez, ami arrafelé következik.

 

- a keleti Duna-ágat felfedező görög kereskedők társai feljutottak volna messzebb is a déli ágon, akár állandó telepeket is létesítve? A hellén korszak hadvezérei vízi-hadi útnak használva hódítottak volna? (Feltéve, ha érdemesnek találják erre a területet.) Massiliához hasonlóan az adriai Duna-torkolat is egy fontos görög kikötővárost vonzott volna a partjaihoz, bázisul szolgálva a későbbi hadi vagy kereskedelmi műveletekhez?

 

- a rómaiak két Pannónia provinciája, közvetlen összeköttetéssel bírva a Mare Nostrum felé nem lett volna még fontosabb része a birodalomnak? Esetleg az utánpótlás könnyebb lévén jobban védhető, védett része? Okozott volna ez gondot a limes áttörésével bajlódó népvándorláskori barbároknak? Erősebb és maradandóbb romanizálódást a pannóniai lakosoknak és későbbi meghódítóiknak?

 

- a későbbi magyar királyság külpolitikájában, gazdaságában, kereskedelmében és hadi vállalkozásiban okozott volna eltérést és folyami összeköttetés az Adriával? És ha igen, milyet?

 

- illetve...

 

 

 

süti beállítások módosítása