Alternatív históriák

Minden, ami alternatív töri: főleg elméletek és "mi-lett-volna-ha" észosztások, ahogy a csövön kifér. Mi ott kezdjük, ahol a törikönyvek abbahagyják.

Friss topikok

Statisztika

free counters

Miért éppen Alaszka?

2011.10.11. 09:31 szs.

(bz249 posztja)

 

Új-Arhangelszk (Sitka), 1862

 

- Eldöntöttem és kész, visszamegyek Novgorodba!

- Semmi sem vehet rá, hogy maradj Vologya?

Vlagyimir Maximovics Csudov körbepillantott a söntésen, amely tele volt hozzá hasonló ágrólszakadt prémvadászokkal. Orosz-Amerika „fővárosának” egyetlen valamirevaló szórakozási lehetősége. Feltéve, hogy az amerikai hajók elegendő whisky-t hoznak, mert orosz hajók azok nagyon ritkán kötöttek ki. Viszont, ha hinni lehetett az amerikai matrózoknak a Lee nevű kurafi nagyon elverte az Uniót. Vagyis a háború most már biztosan el fog húzódni, ami többek között azt jelenti, hogy a prémekre is kisebb lesz a kereslet. Mások éppen az ellenkezőjében a prémek árának emelkedésében bíztak, nem mintha számított volna, az állatok visszahúzódtak a távoli vidékekre, amelyeket legfeljebb ha szibériai Janev ismert.

- Ez a hely döglött, az állatok eltűntek. És az amerikai hajó egy hét múlva indul délre. Nekem pedig van elég pénzem a jegyre!

Csudov legbelül valami büszkeségfélét érzett, a legtöbb társa amint pénzhez jutott azonnal leitta magát. Sőt a nagyja ezen felül a Gottstein nevű amerikainak is tartozott. Az a dagadt zsidaja ilyenkor le nem vette volna a szemét a kikötőről. Nem mintha az amerikai tengerészek ne dobták volna maguktól a jeges vízbe a potyautasokat. Nem volt persze absztinens, hogy lehetne Orosz Amerikát józanul elviselni, de a többségtől eltérően volt annyi önuralma, hogy a hazatéréshez szükséges pénzt nem itta el. Sőt egy kicsi azon felül is maradt a padlóba rejtett rekeszben.

A többiek, máskor talán barátainak nevezte volna őket, hűvösen méregették. Eredetileg úgy tervezte, hogy a nagy alkalomra való tekintettel mindenkit meghív egy italra, és nem Gottstein medveszarból főzött vodkájára, de most gondolkodóba esett. Végülis kik ezek az emberek, olyanok akikkel soha többé nem fog találkozni, amint a hajón lesz. Jó helyen van az a pénz az erszényében. Egymagában inni viszont…

- Megjött Janev! – rohant be a kocsmába egy tizenévesforma szőke fiúcska

Borisz Gorkov egyik fia, Csudov soha nem tudta megkülönböztetni őket. Borisz Janev üzlettársa volt, bár a pétervári kereskedő soha nem tartotta a kalmüköt magával egyenrangúnak. Igaz a szibériai nem is nagyon igényelte. A „kapcsolatuk” éppen ezért volt sikeres, Janev biztosította a szőrmét Gorkov pedig arannyá változtatta.

- Mekkora halom prém van a kocsin Pjotr?

Tehát Pjotr volt.

- Üres, édesapám.

- Üres? – hűlt el a kereskedő

- Az édesapám...

A fiúcska, Pjotr, szinte azonnal kirohant mielőtt még az apja rajta töltené ki a mérgét. Persze ami késik, az később jön el.

Még az egy perccel korábbinál is sűrűbb csend ülte meg a kocsmát. Ha már Janev sem képes zsákmányt felhajtani, akkor… a rövid lépcső háromszor nyikordult meg a vasalt cipők alatt, aztán belépett a szibériai. Alacsony volt és sárgásbarnás bőrével valamint elkeskenyedő szemével épphogy csak elütött az aleutoktól, egyedül orosz szabású nadrágja árulta el, hogy Sándor cár alattvalójaként látta meg a napvilágot. Még egy dologban hasonlított az aleutokhoz, legalább olyan, ha nem jobb cserkésző volt, mint ők. És most itt volt egyetlen prém nélkül, és határozottan léptekkel haladt a pult felé.

- Mi történt Szergej?

- Eluntam a cserkészést, az történt!

- Eluntad? – hitetlenkedett Gorkov

- Ja, eluntam! Kocsmáros mennyi italt adsz ezért? De a rendesből!

Gyerekökölnyi aranyrög koppant a durva söntéspultra…

 

A valódi történelemben, mint az közismert, Oroszország 1867-ben eladta a gyéren lakott (700 orosz lakos élt a területen, nagyrészük a mai Sitka környékén) és veszteséges amerikai gyarmatát az USA-nak 7.2 millió dollárért. A terület megvásárlását amerikai részről leginkább stratégiai indokok motiválták és a terület sokáig csupán egy a szokásosnál is nagyobb vadonnak számított, amelynél számtalan vonzóbb és hasonlóan üres vidéket lehetett találni az Egyesült Államok határai között. Mindez megváltozott, amikor előbb a Klondike-folyó (bár maga a terület már Kanadában feküdt) majd a későbbi Nome környékén aranyat találtak.

 

Az alternatív történelmi forgatókönyv tehát, hogy ezt az aranyat még azelőtt megtalálják, hogy a területet eladnák az USA-nak. 1862/63-ban vagyunk Oroszország alig pár évvel van a vesztes krími háború után és Sándor cár reformjai éppen az indulásnál járnak. Milyen hatása lehet az alaszkai aranynak Oroszországra, eljátszhatja az a társadalmi szelepet, amit általában az aranylázak szoktak? Egyáltalán Oroszország képes lehet megvédeni a területet a britek vagy később az USA ellen?

 

Ha feltesszük, hogy az oroszok képesek és hajlandóak megtartani Alaszkát, akkor milyen szerepet játszhat a terület az orosz-japán háborúban. Előfordulhat, hogy az angol-japán barátság okán, vagy a Dogger Banknál történtekhez hasonló sajátos események miatt Anglia kötelességének érzi, hogy belépjen a japánok oldalán a háborúba és annektálja Alaszkát? Ha ők nem, megszerezheti-e Japán a területet? Milyen politikát folytatna az USA, ha a háború átterjedne/átterjedhetne az amerikai kontinensre?

 

Végül, ha a hidegháború idején esetleg még orosz kézen lenne a terület… hol lenne a hidegháború fő frontvonala? Európában vagy a fagyos északon? Durvább vagy enyhébb lenne-e a Szovjetunió stratégiai bekerítési műveletére (kubai válság) adott amerikai válasz?

 

süti beállítások módosítása