Alternatív históriák

Minden, ami alternatív töri: főleg elméletek és "mi-lett-volna-ha" észosztások, ahogy a csövön kifér. Mi ott kezdjük, ahol a törikönyvek abbahagyják.

Friss topikok

Statisztika

free counters

Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - V.

2012.01.21. 12:33 L. N. Peters

Az előző részben arról szóltam, hogy Szigetvár hosszadalmas és véres ostroma nélkül Bécs elfoglalása a török főerő számára 1566-ban korántsem volt lehetetlen. Hamarosan alaposabban elemezni fogom, miféle változások állhattak volna elő az európai politikai helyzetben, milyen szükségszerű és elkerülhetetlen átrendeződésekre kerülhetett volna sor Bécs bevétele után.

Ebben az ügyben egyelőre óvatosan várom a további hozzászólásokat. A legérdekesebb komment erőteljesen felvetette a Habsburg-dinasztia további sorsának kérdését, ami önmagában is megér egy misét.

Várok még tehát, leginkább a hasonlóan perspektivikus hozzászólásokra.

Addig is, vessünk egy pillantást a helyszínre.

 

tovább »

Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - IV.

2012.01.16. 08:30 L. N. Peters

                                                                                                                                                                      Ezt a részt az akciórádiusszal kapcsolatos elméleti vonatkozások boncolgatásának szentelem. Egyrészt azért, mert a legtöbb érdemi hozzászólás ezzel kapcsolatban érkezett. Másrészt meg azért, mert – bár utólag megkonstruált és nagyon mesterkélt fogalomnak tűnik – magában hordozza a probléma lényegét.

Ha elfogadjuk, ténynek tekintjük az akciórádiusz kérlelhetetlen, kiszámítható tényszerűségét, a történelem teljes determináltságát kellene elismernünk, akkor csaknem az egész felvetésünk haszontalannak tűnhet, hiszen a török további hódításainak lehetősége még csak elméletben sem lenne megfogalmazható.

Csakhogy…

Az akciórádiusz fogalmát leginkább a római birodalommal kapcsolatban munkálták ki. A fogalom bevezetésére önmagát kínálja a szituáció: Hadrianus trónra lépése.

Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - III.

2012.01.13. 08:30 L. N. Peters

Képzeljük el, hogy Szulejmán szultán nem áll meg Szigetvár előtt, mert erre nincs szükség. Azért nincs, mert az uralkodó Zrínyit a fősereghez rendeli a katonaságával egyetemben. Szigetváron mindössze ezerötszáz katona állomásozik, spanyolok, olaszok, németek és magyarok vegyesen. A vár parancsnokává egy olasz ezredest neveznek ki, aki azonban a török főerő jövetelének hírére – arra hivatkozva, hogy emberei nem kapták meg a törvényben nekik járó ostrompénzt – csapatával együtt kereket old. Az augusztus elején megjelenő török felderítő osztagok a várat üresen találják, az egyik bég néhány század katonát rendel az őrizetére.

A szultánnak jelentik, hogy harc nélkül került az oszmán had kezére Szigetvár. A nagyúr csak távolról szemléli meg, még csak le sem táborozik a vár körül, hanem továbbhalad Bécs felé.

Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - II.

2012.01.11. 09:07 L. N. Peters

(Előző rész ide kattintva.)

Nézzük tehát, hogyan is határoztatott el Szigetvár ostroma.

A szultán Bécs elfoglalására indulva maga elé rendelte Belgrádba János Zsigmond fejedelmet. Vele közölte, hogy a hadjáratának célja a császárváros bevétele, de azt a szentimentálisnak tűnő elhatározását is, hogy úgy tervezi: seregének táborában akar meghalni.

A János Zsigmond fejedelem (képünkön) környezetéből származó információ pontosnak tűnik, és ami a fő, jellemzőnek Szulejmán szultánra.

Az idős uralkodó életének legfontosabb eredménye a korábban a birodalom veszedelmes ellenségének tekintett Magyar Királyság tönkreverése, területeinek megszállása, fővárosának elfoglalása volt. Logikus, hogy utolsó hadjáratát is ide vezette.

Azazhogy: nem ide.

Merthogy a célja: Bécs bevétele.

37 évvel korábban már megpróbálkozott ezzel, és kudarcot vallott.

Történelmi fordulópont volt-e Szigetvár ostroma? - I.

2012.01.09. 08:30 L. N. Peters

 

Ez a sorozat egy kissé különbözik a többitől, hiszen itt nem csupán alternatívákról lesz szó, hanem a megtörtént események értelmezéséről, esetleg újraértelmezéséről is.

 Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzának alapgondolata, hogy dédapja, Zrínyi Miklós Szigetvár védelmével a kereszténység érdekében sorsfordító áldozatot hozott, és a jelenre (természetesen a költő Zrínyi jelenére) vár a feladat, hogy éljen a szigetvári hős és társai által felkínált lehetőségekkel.

 Bár az irodalomtörténet máig nemigen elemezte ezt a kérdést, úgy gondolom, Zrínyi költői nagyságának, valamint politikusi karakterének teljes megértéséhez elkerülhetetlen a probléma tisztázása.

Világtörténelmi jelentőségű esemény volt-e Szigetvár 1566-os védelme?

Ibéria, a magyarok hazája - IV.

2012.01.02. 08:30 L. N. Peters

 

A sorozat korábbi részei

Lajos király a szaracénok elleni sikerek után szinte azonnal úgy gondolta, hogy a magyarok segítségét kéri – a vikingek ellen is.

A normannok fürge hajóikkal ekkor keresztül-kasul cikáztak a franciaországi folyókon, és mindenütt rettegésben tartották a lakosságot.

 Az északi rablók hol itt, hol ott szálltak partra, raboltak, mindenkit megöltek, aki ellenállással próbálkozott – gyakran nem csak azokat -, majd a hajóikon távoztak. Nem szoktak hozzá a kudarchoz.

Az első magyar lovasrohamot nem állták. A nyílzápor megtizedelte őket, a hajóikra menekültek, és ott szívósan ellenálltak. A magyarok előbb megpróbálták felgyújtani a normann vízi járműveket, közben folyamatos nyílzáporral akadályozták az oltást, és azt is, hogy az északi harcosok elmeneküljenek a hajóikon.

Ibéria, a magyarok hazája - III.

2011.12.21. 08:30 L. N. Peters

Harmadik rész

 

Provence lakossága keményen megszenvedte a magyarok jövetelét. Károly hűbéresei közül csak néhányan kíséreltek meg ellenállást, a zömük sietett hódolatáról biztosítani Együgyű Károlyt és szövetségeseit, a magyarokat.

A Bosonida dinasztiába tartozó III. Lajos, Provence királya ekkor még nem visel „Vak” melléknevet. Azt majd csak négy év múlva kapja, amikor Berengár király Veronában meglepi, és megvakíttatja. (Képünkön Vak Lajos király pénze látható.)

 Lajos király kissé megszeppent a magyarok tömegétől, igyekezett lenyelni a békát, és barátságosan viselkedett. Hűbéresei köré gyűltek, mint csirkék a kotlós köré. Egyébre sem tudtak gondolni, mint arra, hogyan szabadulhatnának meg a magyaroktól minél hamarabb.

Lajos királynak sok baja volt a portyázó szaracénokkal, és úgy gondolta, a két veszedelmes ellenség közül igazán felhasználhatja egyiket a másik ellen. A következő szaracén csapat feltűnésekor azonnal a magyarok segítségét kérte.

Ha nem lenne karácsony

2011.12.19. 08:30 szs.

grincs.jpgÍgy karácsony előtt adja magát a gondolat, hogy eljátsszunk azzal az alternatív történelmi felvetéssel, hogy mit ünnepelnénk ebben az évben, ha nem lenne karácsony, mármint a szó hagyományos, keresztyén/európai kultúrkörben érvényes értelmében vett karácsony. Mert hogy valamit ünnepelnénk, az biztos, a téli napfordulót nem lehet kihagyni, jóval az ünnep „megkeresztelése” előtt is létezett – végső soron ma is létezik, mikor az eredeti vallásos tartalma már csak egy elenyésző kisebbség számára fontos, sőt, nagyon sokan „karácsonyoznak” nem keresztyén országokban is.

 A kérdés tehát az, hogy nézne ki ma a világ, ha szűk kétezer évvel ezelőtt nem indul útjára egy vallási mozgalom egy félreeső római provinciában, ha elmarad a keresztyénség kialakulása, de legalábbis nem nyer komolyabb teret, nem lesz államvallássá és civilizációkat formáló erővé. (Ehhez több okot is lehetne találni, akár teológiait is, ha Isten számára „egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő, mint egy nap”, akkor az idő teljessége csúszhat akár két-háromezer évvel későbbre is, de ha pusztán történelmileg nézzük, akkor is akad pár banánhéj, amin elcsúszhatott volna a dolog: a keresztyénség megmarad egy balhés irányzatnak a zsidóságon belül, a római államhatalom sikeresen felszámolja őket, vagy később a különféle irányzatok, eretnekségek belharcában felmorzsolódik, stb.) 

Alternatív történelem - VII.

2011.12.14. 08:30 L. N. Peters

A mi lett volna ha… kezdetű gondolatmeneteket a történettudomány általában fölényesen elutasítja, tudománytalannak minősíti.

Biztos, hogy igaza van?

Egy determinisztikus vagy más értelemben dogmatikus történettudomány természetesen toporzékol; de az ilyen nem is a történelmet kutatja, hanem saját elképzeléseit erőszakolja a múltra, míg az alternatív történelem valóban rejtélyeket akar felfedni – jelen és jövő érdekében. Nagyon analóg a helyzet Montesquieu egykori gondolatmenetével. A törvény betűje versus a törvény szelleme…
—-
Az előző részhez a poet.hu-n Gabe a következő hozzászólást fűzte:

“A történelemben nem a múltunk van, hanem a jövőnk, az alternatív és változó múltképek elemzése a jövőnk megfejtése, a múlt eseményei és megfejtése, az egyetlen út szerintem a jövőkép megalkotásához, egy fajta szimuláció, mire, mi is a válasz, mára a technológia fejlettsége a szellemet teszi próbára, tudjuk-e hasznosítani a tapasztalatainkat,… a XXI.-ik-század, nagy kihívása, szerintem pont az, képes lesz-e a szellemet , a gondolkodást, mint eszmét a helyére tenni, a hardware fejlődését nem vagyunk képesek követni , az ember ősi ösztönei nem vagy nehezen illeszthetőek be, ebbe a korba, az alternatív történelem egyfajta jövőkutatás a szememben, a múlt válaszai a jelen és a jövő kérdéseire….”

Ibéria, a magyarok hazája - II.

2011.12.12. 08:30 L. N. Peters

Íródott NagyTeve ötlete és javaslata alapján

Az előző rész

Együgyű Károly őfelsége tehát úgy gondolta, hogy voltaképpen a magyarokat remekül használhatná tulajdon lázongó hűbéresei, illetve Gyermek Lajos ellenében is. Ez abban a korban bevett taktika volt, lehetetlen, hogy ne fordulna meg Károly tanácsadóinak fejében. A római Aetius óta mindenki így tett. Ez egy ideig működik, később egyre kényelmetlenebb…

 Mi hát a megoldás?

 Ki tudja már, hogy Együgyű Károly melyik tanácsadójának elméjében született meg a ragyogó ötlet:

1. Szövetséget kell kötni a magyarokkal

2. Átvonulásuk közben velük kell gatyába rázni a király önállósulni vágyó dél-galliai hűbéreseit.

3. Fegyveres segítségüket igénybe kell venni az országban szerte fosztogató és temérdek bajt okozó normannok móresre tanítására

4. Hispániába kell irányítani őket, regulázzák meg a rabló hadjáratokat vezetni ugyancsak szerető arabokat, és harcoljanak ellenük a kereszténység nevében.

5. E célból természetesen mindent el kell követni a barbár magyarok keresztény hitre térítésére.

Kingdom of America

2011.12.09. 08:00 L. N. Peters

Tegyük fel, hogy a brit hadsereg vezetői megmakacsolják magukat. A brit fegyveres erők arról híresek, hogy általában kis létszámú katonaságot tartanak fegyverben, de óriási tradíciókat ápolnak. A legtöbb ezrednek már a XVIII. század végén is óriási múltja volt.

Tegyük fel, hogy nem adják Amerikát.

A Blue Licks mellett vívott győzelem után a brit csapatok a szokásos szívósságukkal küzdöttek tovább a lázadók ellen.

 Az Amerikai Egyesült Államok ugyan elnyerte Franciaország és Spanyolország elismerését, de a brit kormány nem volt hajlandó még fegyverszünetet sem kötni, és a brit csapatok Kanadára támaszkodva tovább harcoltak az Államok ellen.

Ibéria, a magyarok hazája - I.

2011.12.05. 14:00 L. N. Peters

Íródott NagyTeve ötlete és javaslata alapján!!

899. szeptember 24-én a Brenta folyó mellett ötezer magyar megsemmisítő vereséget mért Berengár itáliai király seregére.

 

 

 

 

 

 

 

 

A brentai csata makettje.

Forrás:

http://origomakettklub.blogspot.com/2010/02/brentai-csata-899-900.html

Az Arnulf keleti frank uralkodó szövetségében harcoló magyarok a hatalmukba kerítették egész Észak-Itáliát.

Október végén a Csepel-szigeten haditanácsot ültek a magyarok vezérei. Árpád hosszas vita után elfogadta a továbbköltözésre vonatkozó javaslatot. Néhány ezer lovas már késő ősszel Itáliába vonult, és együttműködött az ott maradt csapatokkal, akik 900. január 26-án bevették Modenát.

Szövetségesük, Arnulf halálhírére a magyarok most nem a keleti frank kézen lévő Dunántúlt – Pannóniát – rohanták le, hanem 900 tavaszán Észak-Itáliába vonultak.

Alternatív történelem - VI.

2011.11.18. 08:30 L. N. Peters

„Mélységes mély a múltnak kútja.” – Ezzel a mondattal kezdődik Thomas Mann József és testvérei című műve.

Alternatív történelemmel nem csupán az irodalom foglalkozik. Az csupán az egyszerűbb eset Mi a bonyolultabb? Amikor a történettudomány is alternatív történelmet tanít. 

——–

A különbség mérhetetlen.

Az irodalmi alternatív történelem a valóságostól többé vagy kevésbé elrugaszkodva saját idősíkot épít, nem tart igényt a valóságszerűségre, nem akarja összetéveszteni az általa konstruált históriát a tényleges történelemmel. Ezt olvasójával többféle módon is közli, sohasem lép fel olyan igénnyel, hogy az igazi történelmet akarja helyettesíteni.

A tudományosan (vagy tudományos igénnyel, a színvonal itt mindegy) konstruált történelemtermészet merőben más. Ez alapvetően politikai természetű. Nem jellemezhető a tárgyilagosság, vagy a tényszerűség fogalmával – mert ezekkel vajmi kevéssé törődik. Legfeljebb annyiban izgatja, hogy a mondandója legyen hihető. Mert az ilyesféle történetírásban a hihetőség fontosabb a valóságnál.

Sajnos a hihetőség sokkal tágabb dimenzió annál, mint amit a hétköznapi ember felőle gondol. A legvadabb képtelenségek is hihetővé válnak, ha van a hitnek motivációja. Néha meg éppen a valóság tűnik hihetetlennek.

Győzelem Mezőkeresztesnél?

2011.11.14. 08:30 L. N. Peters

A tizenöt éves háború - az úgynevezett "hosszú háború" legfontosabb ütközetét 1596. október 26-án vívták.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Habsburg Miksa főherceg vezette császári hadak, valamint a velük szövetséges(!) Erdélyi fejedelemség fegyveres erői Báthory Zsigmond fejedelem személyes vezetésével itt ütköztek meg a III. Mehmed szultán irányítása alatt harcoló török főerőkkel.

Alternatív történelem - V.

2011.10.21. 08:30 L. N. Peters

Az alternatív történelemnek valahonnan el kell indulnia. Valahol ki kell ágaznia a valóságos történelemből, hogy aztán kedvére eljátszhasson a meg nem valósult lehetőségekkel.

Keresni kell valamilyen fontos történelmi csomópontot.

Ne csodálkozzunk rajta, hogy ez gyakran háború.

——-

A háború gyors és váratlan változásokat okozhat. Régen a világ egyik normális állapotának tekintették. Kölcsey Himnusza nem véletlenül kezdődik azzal, hogy a lírai Én áldást kér békében és háborúban.

A háborút ma már erkölcstelen állapotnak tekintjük, legalábbis itt, mi, Magyarországon.

—–

Szóval: Háború.

Kevés dolog rendezhetné át úgy a történelmet, mint egy csata – ha fordított eredmény születik.

Alternatív történelem - IV.

2011.10.14. 08:30 L. N. Peters

Veni vincere invictum

Gondolja magában az első rész legvégén most íródó alternatív történelmi regényem főhőse, a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja. A pillanat eltelt, és ő életben maradt…

Mostantól minden másképp van.

Hiszek az egyén jelentőségében. Az individuum történelem-alakítási képességében is. A történelem a tegnapi jelen absztrakciója.

Főhősöm tovább él, és ettől a történelem lustán hömpölygő folyama új medret keres magának. Meglepő, mi minden történik másképp. Egészen másképpen. Nemcsak a magyar, az európai történelem is.

Veni vincere invictum.

Van természetesen tovább is, az utolsó néhány bekezdést ideteszem. Itt tartok:

"Mahmud kormányos aggódva pillantott ki a tatárboc mögött álló elegáns, boltíves kormányházból. Odabentről nem volt éppen eszményi a kilátás, ezért a kormányos legtöbbször a segédeire bízta a súlyos kormányrudat, maga meg általában felkapaszkodott a félfedélzetre, és onnan kiabálva dirigálta, miként mozgassák a súlyos rudat. A kormányrúddal igen sok probléma volt. Mahmud tudta, hogy a nyugat-európai gyaurok gallionjain ezt már csigasor mozgatja, a török számára dolgozó levantei hajóépítők azonban ragaszkodtak a roppant konzervatív megoldásokhoz.

Miért éppen Alaszka?

2011.10.11. 09:31 szs.

(bz249 posztja)

 

Új-Arhangelszk (Sitka), 1862

 

- Eldöntöttem és kész, visszamegyek Novgorodba!

- Semmi sem vehet rá, hogy maradj Vologya?

Vlagyimir Maximovics Csudov körbepillantott a söntésen, amely tele volt hozzá hasonló ágrólszakadt prémvadászokkal. Orosz-Amerika „fővárosának” egyetlen valamirevaló szórakozási lehetősége. Feltéve, hogy az amerikai hajók elegendő whisky-t hoznak, mert orosz hajók azok nagyon ritkán kötöttek ki. Viszont, ha hinni lehetett az amerikai matrózoknak a Lee nevű kurafi nagyon elverte az Uniót. Vagyis a háború most már biztosan el fog húzódni, ami többek között azt jelenti, hogy a prémekre is kisebb lesz a kereslet. Mások éppen az ellenkezőjében a prémek árának emelkedésében bíztak, nem mintha számított volna, az állatok visszahúzódtak a távoli vidékekre, amelyeket legfeljebb ha szibériai Janev ismert.

- Ez a hely döglött, az állatok eltűntek. És az amerikai hajó egy hét múlva indul délre. Nekem pedig van elég pénzem a jegyre!

Alternatív történelem - III.

2011.10.07. 08:30 L. N. Peters

Az alternatív történelem témakörének jelenleg is zajló roppant érdekes irodalmi megközelítése képezi az Ómagyarország blog alapját.

Az alapötletet nyugodtan nevezhetjük zseniálisnak: Valamilyen ismeretlen jelenség Magyarország részét a XXI. századból körülbelül Kr. e. 280-ba vetette vissza.

A történeten teljes írói kollektíva dolgozik.

Nem tudjuk meg, miféle jelenség okozta az Átkerülést, de a történet nem is erről szól; a lényeg másutt van. Magyarország egy része átkerül a pun háborúk előtti ókorba, az átkerültek kezdetben sokat szenvednek, de bámulatos energiával úrrá lesznek a nem mindennapi nehézségeken, megvédelmezik magukat a barbár támadásokkal szemben, és létrehoznak valami nagyon lényeges dolgot:

Ómagyarországot.

Ómagyarország nyilvánvalóan alternatív világtörténet. Nagyon kíváncsi vagyok, meddig jutnak el, és miként birkóznak meg a népvándorlás korszakával, illetve a feudalizmusba való átmenettel.

Olyan világtörténetet alakítanak ki, amelyben Ómagyarország - lényegében hazánk - nagyon régtől igen jelentős tényező.

Bundesrepublik Amerika?

2011.10.04. 08:30 L. N. Peters

Régi urbanlegend, hogy valamikor az Egyesült Államok törvényhozásában szavazásra került sor abban a kérdésben, hogy mi legyen az USA hivatalos nyelve. Mármint hogy az angol-e, vagy a német.

Állítólag egyetlen szavazat döntött. Ezt az egy szál voksot pedig éppen a Németországból emigrált apa fia, Frederick Muhlenberg adta le...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Frederick Muhlenberg

 

A valóságban nem így történt.

Az Egyesült Államoknak voltaképpen a nálunk ismert értelemben véve nincs is hivatalos nyelve.

Valójában az ominózus vita - az urbanlegend valóságalapja - 1795. január 13-án volt. Egy 83 képviselőből álló bizottság azt vitatta meg, engedélyezi-e néhány törvény német nyelvre fordítását, illetve hivatalosnak ismeri-e majd el a leendő fordítás szövegét.

Nyári szünet

2011.06.06. 07:17 szs.

A blog - tükrözve szerzői hivatását - nyári szünetet tart, de szeptembertől új anyagokkal, új rovatokkal és új lendülettel folytatódik. Mindegyik alternatív valóságban egyszerre.

Addig is itt az archívumunk linkje.

Ha Szent István műve nem valósul meg...

2011.05.16. 08:30 L. N. Peters

Most egy alapjában véve számunkra negatív feltételezéssel állnék elő – ilyen még eddig amúgy sem volt.

Képzeljük el, hogy az ifjú István királyt a Koppánnyal vívott csata végén nyílvessző találja el, és a harctéren életét veszti. Koppány már korábban elesett – a nagybácsiból nem lesz magyar király – vagy nagyfejedelem.

A következő hónapokban polgárháború tör ki, ahol az Árpád-ház minden uralkodásra alkalmas férfitagja életét veszti?

 

Hogyan tovább?

 


Magyar Császárság?

2011.05.09. 08:30 L. N. Peters

Őfelsége I. Ferenc magyar tábornoki öltözetben

Őfelsége, I. Ferenc hajlíthatatlan volt:

- Magyar Császárság!

- Bátorkodom újra Felséged figyelmébe ajánlani az Osztrák Császárság elnevezést! – próbálkozott utoljára Serbelloni gróf.

- Megmondtam! Magyar Császárság!

- Nincs múltja, Felség!

- Az Osztrák Császárságnak sincs! De a magyarok mindig is Attilára hivatkoztak, aki csaknem császár volt. Ön mit gondol, Karl?

Károly főherceg kurtán, katonásan bólintott:

- Remélni mertem, hogy ezt a lehetőséget választja Felséged! Bátorkodom azonban megjegyezni: semmire sem megyünk, ha üres cím marad. – Metternich itt megrovóan nézett rá, közbe is vágott volna, de Károly főherceg egy szigorú pillantással beléfojtotta a szót. – Ha a Bécsben székelő Habsburg uralkodó mostantól magyar császárnak nevezi magát, csak nevetség tárgya lesz.

Bibó István uchróniája

2011.05.06. 08:30 L. N. Peters

Az alternatív történelem műfajának egyik hazai kezdeményezője nem más, mint Bibó István. 1968-ban levelet írt Londonba, Révai Andrásnak, ebben hosszan ír a tervezett műről. Nem alternatív történelmi műnek hívja, a másik közkeletű kifejezéssel uchróniának nevezi.

Bibó uchróniája lényegében platóni dialógus lett volna. Csak a vázlata készült el. Rendkívül érdekes olvasmány ez is.

Érdemes átgondolnunk és megvitatnunk Bibó írását. Egyrészt azért, mert alternatív történelmi szempontból is elsőrangú írásnak tekinthető, hallatlanul érdekes problémákat vet fel, lényegében arra kényszerít bennünket, hogy a teljes európai történelmet újragondoljuk.

Másrészt azért is, mert tésztán láthatjuk belőle, hogyan is működik a jól átgondolt alternatív történelmi esszé: tükröt tart a jelennek, amikor párhuzama segítségével leleplezi annak visszásságait.

Végezetül: a jelen átértékelésére inspirál, és távlatot teremt a jövő számára - mint minden jó alternatív történelem.

Hitler Japán ellen

2011.05.01. 20:45 szs.

(Újabb eszmefuttatás bz249 tollából)

 

Ha van túlalternatívkodott történelmi korszak, akkor az a második világháború, millió és egy különböző elmélet látott napvilágot, hogyha ez így, akkor… ezeknek a legnagyobb része persze meglehetősen lezserül kezel bizonyos gazdasági és katonai összefüggéseket. Két sarokpontot ugyanis nem nagyon érdemes bolygatni, mégpedig, hogy Amerika minimum egy döntetlenre jó egyszerűen az ipari túlsúlyánál és néhányezer kilométer óceánnál fogva. Másrészről, hogy Németország és szövetségesei játsszák el a gonoszok szerepét (merthogy Németország jelentette az angolszász országokra nézve a legnagyobb fenyegetést). A többi azonban nem volt előre eldöntve, ha mondjuk egy patkószö közepes rangú német minisztériumi tisztviselő szokatlan határozottságot tanúsít…

 

 

1938. április

 

Manfred von Mevenkamp megtörölte a szemüvegét, ugyan a száraz tavasz a szokásosnál is porosabbá tette a berlini levegőt, azonban a rituálé sokkal inkább egy másik szertartás helyettesítőjeként funkcionált.

- Ez őrület! Nem találok szavakat.

A hivatalnok beszélgetőpartnerének nem volt szüksége a pótcselekvést kiváltó pótcselekvésre, cigarettát és gyufát húzott elő a zsebéből.

- Márpedig ez a helyzet.

A hirtelenszőke Greiwe százados az élesre vasalt egyenruhájával úgy festett, mintha egyenesen egy SS toborzóplakátról lépett volna le. Már persze, ha eltekintünk attól az aprócska problémától, amit a százhetvennégy centiméterben tetőző magassága jelentett szőke haj és kék szemek, ide vagy oda.

- Egy évtized munkája fekszik a kínai misszióban! És most bezárnák?

- A tábornok szerint növekszik a nyomás, a japánok…

- A japánok – csattant fel Mevenkamp – nevetséges egy hetvenmilliós ország a négyszázmilliós Kína ellen. Ez a háború csak egyféleképpen érhet véget, kínai győzelemmel. Egyszerűen nincs annyi ember Japánban, hogy Kínának akár egy csak egy töredékét is megtarthassák.

- Szakasztott így érvelt a tábornok is, azonban nagyobb erők dolgoznak a háttérben.

- Nagyobb erők, nagyobb erők. Megmondom én mi van. Egy csomó párttag a minisztériumban az. Azt hiszik, hogy attól, hogy barna ingben parádéztak 33-ban, hirtelen megvilágosodtak és tökéletesen értik a diplomácia művészetének minden apró fogását.

Prinz Eugen - mint francia marsall

2011.04.26. 08:30 L. N. Peters

A következő poszt a magyar és az európai történelemben is elég lényeges eltéréseket tételez fel – nagyon egyszerűnek tűnő és nagyon személyes kiindulópontból.

 

Képzeljük el, hogy Savoyai Jenő herceg nem az osztrák, hanem a francia hadsereg marsallja lesz.

 

Ehhez voltaképpen nem is kellett volna olyan sok…

 Savoyai Jenő – azaz születésénél fogva Eugène-François de Savoie-Carignano gróf, a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, a franciaországi Carignan hercege – Franciaországban nevelkedett.

 

Jenő herceg ifjúkorában bizony azt tervezte, hogy idővel a francia hadsereg katonája lesz. Ki akadályozta meg ebben?

Páratlan vaksággal maga XIV. Lajos, és hadügyminisztere, Louvois márki.

Az apró termetű, vézna és csúnya arcú ifjú Jenő hercegről az volt a véleményük, hogy nem eléggé tetszetős, parancsnokként rosszul mutatna a francia hadak élén. Emiatt arra az ostoba álláspontra helyezkedtek, hogy Jenő herceg – katonai szolgálatra alkalmatlan. Ennek megfelelően papi pályára szánták, nem törődve a herceg hajlamaival. Eugen katonai beosztásért könyörgött, de Lajos király kinevette, sőt állandóan a kis apát megszólítással „tisztelte meg”.